Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között A történelem tanúsága szerint Sopron lakosságának német és horvát jellege a történelmi fejlődésből eredt. Sopron és környékének lakossága eredetileg magyar volt, élénk kereskedelemmel. Ezt a virágzó életet azonban megzavarták a határvillongások és a pestisjárványok. A magyarság megritkult. A betelepült német iparosok és kereskedők nemcsak a polgárosodást segítették elő, hanem ezzel együtt járt a német szellem terjedése is, amely közvetítője a nyugati műveltségnek. Sopront gazdaságföldrajzi helyzete Ausztriához kötötte. E körülmény meghatározta a kereskedelem és ipar fejlődését, amely a feltörekvő szorgalmon és jóléten alapult. Sopronnak festői természeti szépségei összeforrnak építészetének fejlődésével, amely tükrözte a művelődés történetét is. A nyelvi összetétel vizsgálatánál megemlíthetjük, hogy a német nyelvű lakosságnál nemzetiségi tekintetben semmiféle ellentét nem volt. A német nyelvű családok teljesen magyar érzelműek voltak. Tehát a magyar és német nyelvek kicserélődése által, a kettős nyelvhasználata feltétlenül magasabb műveltséget is jelentett. A múlt századbeli egyesületekben a magyar és német elemek összeolvadása felpezsdítette a társadalmi életet is. Sopron magyarosodása nem az erőszakos magyarosítás, hanem az oktatásügyi és közművelődési tényezők eredménye. A németség évről évre felhígult azáltal is, hogy a nem magyar ajkúak fokozódó arányban sajátították el a magyar nyelvet és a városból magyar vidékre szivárogtak ki, továbbá jelentékenyebben kerültek magyar elemek a városba, az iskolákba és hivatalokba. A trianoni békeparancs után az irodalmi kör tevékeny részt vállalt a népszavazás sikeressége érdekében. A magyar nemzetgyűlés— Klebeisberg Kunó Sopron nemzetgyűlési képviselője javaslalára — Sopronnak egyhangúlag megszavazta a Civitas Fidelissima — a leghűségesebb város szép címet (1922. XXIX.te). Erre a város érdemet szerzett, m ivei a városi levéltárban őrzött okiratok egész sora mindennél beszédesel)!) tanúja a város magyar és német lakossága évezredes igaz magyar hűségének és érzésének. Frankenburg Adolf és értelmiségi hivalású társai 1877. január 14-én megalapították a Soproni Irodalmi és Művészeti Kört, amely a magyar nemzet i szellemű és nyelvű műveltség kifejtéséi, ápolását és terjesztését, és az ezzel összefüggő magyar társas élet emelését tűzte ki célul. Az alapszabályok jóváhagyása után megtörtént a sikeres bemutatkozás a Kaszinó nagytermében. Az Irodalmi és Művészeti Kör társadalomszervező munkájában száműzte magától a nemzetiségi torzsalkodást, a sovinizmust és az erőszakot. Az előadásokon kezdetben mindig a soproniak szerepeltek, mivel az intelligenciának illett tudni egy-egy verset, elbeszélést írni, vagy éppen szakterületéről tanulmányt írni. 1885. áprilisától már budapestiek is részt vesznek a rendezvényeken. Nevezetes volt Liszt Ferenc (1881) és Bartók Béla (1905) szereplése. Sopronban az aktív zene művelése is az általános műveltség fogalomkörébe tartozott, ezért a budapestiek mellett kiemelkedő teljesítmén) I sújtottak a soproniak is. A legváltozatosabb témákat találhatjuk az ismeretterjesztő előadáso-