Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Filep Antal: Az ajtó előtti boltozat (A Kisalföld népi építészetének speciális építészeti eleme)

részéről. Sajnos minden helyi tényező tehetetlennek mutatkozott az "új világot teremtő akarattal" szemben, itt a múltat sikerült végképp eltörölni, eldózerolni. 10) FILEP Antal 1970. illetve FILEP Antal 1973. 11) JANKÓ János 1902. 12) BÁTKY Zsigmond 1905. ésBÁTKY Zsigmond 1933-1937. AzI. kötet 511. fényképe illetve az I kötet 205. oldalon írtak. 13) VISKI Károly 1933-1937. AII. kötet 767. és 768. fényképei, a II. kötet 235. oldalon írtak. 14) Saját terepbejárásaimra hivatkozhatom, amelyeket a magyar-csehszlovák kulturális csereegyezmények keretében tehettem 1965-ben, 1967-ben és 1974-ben. Vendéglátóim szabad mozgást biztosítottak. Hálával kell gondolnom a Szlovák Nemzeti Múzeumra Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetére, a brünni Morva Néprajzi Múzeumra. Segítségemre volt Ján Migartan, Sona Svecova, Jankó Botik, akiknek különös hálával tartozom. 15) BARABÁS Jenő, GILYÉN Nándor. 1987. 16) A kérdés szórványos irodalmi utalásait most nem érdemes számba venni, mert témánktól messze elvezetne. Magam e kérdésben Vargha László fénykép-, dia- és rajzgyűjteményének topografikus rendben tartott anyagát ismételten áttanulmányoztam. Hagyatéka példásan rendezett állapotban a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum különgyűjteményeként a kutatás rendelkezésére áll önálló belvárosi épületben (Malom u. 2.). 17) BÁTKY Zsigmond 1905.208., BÁTKY Zsigmond 1933-1937.1. köt. 205., BÁTKY Zsigmond 1990.208. Bátkynak árnyaltabban kellelt volna fogalmaznia, ha érdemben foglalkozott volna azokkal a tényekkel amelyeket pálos ede rögzített. (PÁLOS EDE 1911.) A régi szakirodalomból BUNKER, Johann Reinhard 1894. művére utalunk. Sajnos, mind a burgenlandi,mind az alsó-ausztriai kutatássokban adósunk, nélkülük nem tudunk igazán jól tájékozódni, leginkább IIABERLANDT, Arthur 1935. művére támaszkodhattunk. Hálásak lehetünk a cseh és a szlovák kutatásnak hiszen rendszeresen tudósítottak a témánkba vágó jelenségekről. Bennünket alaptájékozódásunkban alaposan befolyásolt MACEL, Otokar, VAJDISJaroslav 1958. műve, melyre akkor Ilofer Tamás hívta fel figyelmünket. A szlovák anyagról VYURA, Josef 1958. ad esztétikus áttekintést. Az újabb (cseh-) morva szakirodalom módszeresen foglalkozott e kérdéssel. A nem is régen fiatalon elhunyt Václav Florec (illetve társszerzői) munkáiban kiválóan dokumentálta a jelenséget. Lásd FLOREC, Václav 1974., FLOREC.VácIav, VARFKA, Josef 1983. Ez utóbbi művekben enciklopédikus illetve tematikus fejezeti tagolás van, ami mind a szövegben, mind a rajzi és fényképes dokumentációban megkönnyíti a tájékozódást. Jelen írásunkban nem kívánjuk mérlegelés tárgyává tenni a cseh, morva, szlovák szakirodalom eddig kifejtett nézeteit. Pusztán annak a ténynek a rögzítésére szorítkozunk, hogy megállapítjuk a morvaországi illetve a szlovákiai variánsok minden ízükben azonosak a magyar nyelvterület típusaival Pozsonypüspökitől, Dunakilititől a Rábaköz helységeitől a hajdani Hont megyei falvakban való előfordulásokig. Sőt ez az azonosság kiterjed a nagytáj németségére és horvátságára is. A hazai német Sopron megyei előfordulására szép anyagot szolgáltat a Német Szövetségi Köztársaság ICOMOS szervezete által megjelentetett Fertőrákost bemutató kiadvány. Lásd ICOMOS Hefte des Deutschen Nalionalkomitees VII. München, 1992. (Bilingvis kiadvány német-magyar nyelven.) 18) Viski Károly a néprajzi szintézis II. kötetének népművészeti fejezetében a képtáblák összeállításánál a hajdani Nyitra megye Gímeskosztolány községének román templom kapuzatát mutatja be a koloni (szintén nyitrai) parasztház ajtó előtti boltozata analógiája előképeként. Lásd VISKI Károly 1933-1937. II. 767. és 768. képeit. A szövegben ezekre az ábrákra utalva írja a történeti stílusuk népművészeti, népi építészeti hatását elemezve: "...a felső-dunamenti gádorok béllete a gótika, vagy éppen a román stílus hagyománya." Ehhez csak hozzá kellene tennünk, hogy nyilván előképként használták a középkori példát