Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hermann Róbert: Niczky Sándor kormánybiztosi jelentései 1848. szeptember 24.-november 17.

ni", Niczky kísérje figyelemmel ezeket az akciókat, s ha szükségesnek találja, „maga mellé több egyéneket is vévén segítségül", ezekkel együttműködve tegyen meg mindent „minden, a haza védelmére intézett rendeletnek" teljesítésére. Niczky szeptember 23-án már Sopronban volt, s ezen a napon felszólította Gervay Károlyt, a soproni pénzügyi kerület felügyelőjét, hogy a helybéli sóhivatalnál számára 28.000 forintot „letartóztasson", amelyről „ő rendelkezni és felelni is fog". Gervay ezt azonnal jelen tette Duschck Ferenc pénzügyminisztériumi államtitkárnak, s utasítást kért tőle a teendők iránt, „mert a mostani körülményekben, midőn teljhatalmú kormányi biztos úr a pénzt katonaállítás — megindításra használni köteles, úgy hiszem, részemről parancsainak a pénzkiszolgáltatásban engedelmeskednem kell". Gervay jelentése szeptember 25-én már Duschck kezében volt, aki azt azonnal továbbította Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöknek azzal, hogy mivel neki Niczky kiküldetéséről tudomása nincs, Batthyány mielőbb értesítse őt „a szóban forgó biztos rendelkezése alá bízandó pénzösszegről". Batthyány megküldte Duscheknek Niczky kinevező rendeletének másolatát, s felszólította, hogy a pénzügyminisztérium „a szükséges pénzek iránt egyetértőleg a kormánybiztossal belátása szerint intézkedjék". Niczky további működéséről az itt közölt iratok és a hozzájuk fűzött jegyzetek nyújtanak tájékoztatást. Érdekességként csupán annyit érdemes megjegyeznünk, hogy mikor Batthyány 1848. szeptember 19-én kormánybiztosokat nevezett ki a dunántúli megyék népfelkelésének élére, Sopron megyébe senki l sem nevezett ki, s Niczky megbízatását sem terjesztette ki a népfelkelés szervezésére, mivel Sopron megye az egyik legkevésbé veszélyeztetett megyének látszott. Sőt, pld. Vas megyét is arra utasította, hogy újoncait Sopronba küldje beiktatásra. Sopron megyébe már az ország kormányzását átvevő Országos Honvédelmi Bizottmány nevezte ki népfelkelési kormánybiztossá Tar Jánost, a nagymartom választókerület képviselőjét, 1848. okóber 4-én. Niczkynek két alkalommal jutott fontosabb szerep. Először 1848. október 6., a második bécsi forradalom kitörése után, amikor ő közölte annak hírét mind a Jellacicot követő magyar sereg vezérletével, mind az OHB -val. Másodszor pedig akkor, amikor Jella&c — a bécsi forradalom híréről értesülve •— úgy döntölt hogy seregének értéktelenebb részét Sopron, Vas és Zala megyéken keresztül próbálja meg visszaküldeni Horvátországba. A Todoroviccs. kir. vezérőrnagy vezette hadoszlop a népfelkelés erőivel folytatott küzdelem után, az üldözésére küldött magyar csapatok elől irányváltoztatásra kényszerült, s a védtelenül maradt Kőszeg vidékén osztrák földre lépett. Ez utóbbi esetben Niczky — a korábbi törénetírás álláspontja szerint — nem állt a helyzet magaslatán. Amikor ugyanis az átvonuló horvát csapatok az ellenálló községeket rendre felprédálták, a népfelkelés erőit pedig mindenütt visszaverték, Niczky — mit sem tudva az üldözésükre küldött, számban kisebb magyar reguláris erőkről — megállapodást kötött vezérükkel Todorovic-csal. E megállapodás szerint Sopron megye lakossága nem fogja többet zavarni az átvonuló horvátokat. A konvencióról Niczky a horvát sereg útjába eső Kőszeg városát is értesítette, s így az hasonló megállapodásra lépeti a horvátokkal. Ebből adódott az a következtetés, hogy végső soron Niczky volt a felelős Todorovic hadoszlopának megmeneküléséért, s egy második, az ozoraihoz hasonló horvát kapituláció elmaradásáért. Az újabb kutatások fényében azonban nem tűnnek jogosnak e szemrehányások. Hiszen a Niczky által október 10-én az esti órákban kötött megállapodásnak az üldöző