Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Dominkovits Péter: Nemesi birtoklás — közigazgatási határok (Adatok a nyugat-dunántúli nemesség XVIII. századi társadalomtörténetéhez)

váradi harmincadosi hivatalt betöltő Pongrácz Atanáztól kölcsönözte. Felesége — aki ekkor már Palkovits Mátyás főszolgabíró házastársa — 1500 ft-os móringja is adósságként terhelte a két árva, István és Ignác atyai örökségét.

28

^ E jelenség nem helyi specialitású; Sibrik Antal Győr megyei alispán birtokai a Vas megyei Bozsokon, Szerdahelyen, Szarvaskenden, a Győr megyei Csécsényben és Fúdd pusztán terültek el,

29

' a Zemplén megyében tisztségeket is viselő Sennyey család birtokai Zemplén, Sáros, Szabolcs, Szatmár, Ung megyékben voltak szétszórva.

3 * „Tradicionális" sopron-vasi birtokos családok * E családok egyik legősibbje az Ostffy család, melynek vagyona befolyása korszakunkra erősen csökkent. Ostffy Mihály és felesége Priesmon Theodora Borbála Győr, Sopron, Vas, Veszprém megyékben lévő birtokai különböző földrajzi adottságú, eltérő gazdálkodási ágakat felerősítő területeken feküdtek. így a földrajzi szétszórtságában is birtokegyüttesnek részét képezte a halászata nádgazdálkodása miatt jelentős Fertő menti Sarrod, a szénagazdálkodásra alkalmas Győr megyei Bezi és Réti a szomszédos állattartásra is használt Mérgessel, Pok pusztával, a majorként kialakított rábaközi Farad és Szilsárkány, illetve a kemenesaljai Mihályfa, a Rába-menti Csönge. Ostffy Mihály birtokainak valójában két központja volt. A residentionalis ház Ostffyasszonyfán állt, de kiemelt jelentőséggel bírt Sopron sz. k Ír. város is ahol két háza, a város körül több szántója, szőlőbirtoka volt. Az evangélikus egyházkerületi gondnokságot is viselt Ostffy Mihály birtokait szorgosan gyarapította, gazdaságát építette. 1726-ban Zichy János és Pál — illetve az őket meghatalmazó Zichy Kata — nagyapjuk, Zichy Zsigmond Ostffy jussból származó, 1717-től Ostffy Mihály kezén lévő ostffy asszonyfai „Puszta Várbeli" porcióját a hozzá tartozó szántókkal, rétekkel, halászóhelyekkcl, malommal, a Salamon, Kemenes és Rába„ , , , , 32) beli erdoreszekkel, minden kisebb királyi haszonvételével örökösen megszerezte. ; A mérgesi, téti birtokok Ostffy István után örökségként Francsics Mihálynak jutottak, aki azokat 1735-ben Ostffy Mihálynak átadta megjegyezve, e fekvőbirtokokat Buús Istvántól kell kiváltania. ' A középbirtokos nemes Sarródon szembetalálkozott a dinamikus, eszközeiben nem válogató birlokgyarapító főúrral, gr. Széchényi Györgyei. 1700-1733 között a halászóvizek használata, a kisebb királyi haszonvételekkel történő élés, s a rétfoglalások miatt folyamatosan perlekedtek.

34

' 1753 nyarán Ostffyasszonyfán, Csöngén, Mihályfán, Sömjenben Bókodon, Csehiben, Mindszenten (Vas vm.), Faradon, Szilsárkányban Sarródon, Sopronban (Sopron vm.). Téten, Mérgesen, Beziben, Rétiben, Pok pusztán (Győrvm.), Iszkázon (Veszprém vm.) fekvő javairól az örökösök számára a következőkben összegezhető feljegyzést készítették:

35

' (lásd 1. sz. táblázat) Az összeírok megjegyezték; Mihályfán, Csehiben, Sömjénben szőlőbirtokokkal rendelkezett, Ostffyasszonyfán a „Lanka vizén" két kerekes malma volt a bokodi malom felét, az os Iff y asszonyfai Rába-hídnál levő háromkerekű malom 1/6-át ő birta. Birtokain három fiú és öt leány gyermeke osztozott. Lajos, a legidősebb fiú, Faradot kapta, s ő lett a családi levéltár őre is. Károly és Ferenc az atyai residentionalis curián osztoztak. A tekintélyes középbirtok szétdarabolódását magával hozta az ingatlanok nyolc, arányosított részre történő felosztása.

36

'