Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Fazekas István: Francesco Orsolini kismartoni városplébános hagyatéki leltára 1700-ból
Francesco Orsolini kismartoni várplébános hagyatéki leltára 1700-ból Francesco Orsolini kismartoni várplébános életéről nagyon keveset tudunk, mindössze a kismartoni várplébánosi tisztségben eltöltött éveiről rendelkezünk számottevő információval. A Thomas Walbergcr halálával megüresedett hivatalt, amelyet négy évig, a halotti anyakönyvi bejegyzés szerint 1700. június 19-én 44 éves korában bekövetkezett haláláig viselt, 1696 elején foglalhatta el. Személye mégis figyelmet érdemel, ezt a halála után könyveiről és használati tárgyairól felvett hagyatéki leltár valamint az a tény indokolja, hogy életének utolsó négy esztendejét Magyarország nádorának, Esterházy Pálnak a papjaként töltötte el, a nádor és udvara szolgálatába állítva olasz, német és magyar elemekből összetevődő műveltségét. Francesco Orsolini édesapja Pietro Orsolini a sienai származású Orsini v. Orsolini építészcsalád sarja, amelynek több tagja működött Közép-Európában, Ausztriában, Csehországban és Magyarországon. 1 ' Pietro Orsolini építette Nádasdy Ferenc megbízásából a lékai ágostonos templomot, illetve 1675-79 között a kőszegi jezsuita rendházat. 2 ^ Az építész az ágostonos templom építéséért cserébe Nádasdy Ferenctől Lékán négy jobbágy telket kapott adományba annak összes tartozékával együtt. Ezen adomány kapcsán bukkan fel először fia, Francesco, aki 1687-ben tovább ajándékozza az ágostonosoknak, cserébe szülei lelki üdvéért mondandó miséket kér. 1696-ban a győri egyházmegye kormányzását átvevő Keresztély Ágost által elrendelt vizitáció Francesco Orsolinit már a kismartoni várplébánián találja. Plébánosi tiszte mellett a soproni főesperesség esperese, továbbá a pesti apát címet is viseli. Ekkor 40 éves. A vizitáció szerint „theologus absolutus", azaz. a papság azon kisebb részéhez tartozik, amely egyetemi tanulmányai során alaposabb teológiai képzési kapott, a négy éves tudományosnak is nevezett kurzust járta végig. Az apáti és a várplébánosi címen túl jövedelme szempontjából nem elhanyagolható, hogy két kisebb javadalomnak is a birtokosa, a nagyhöflányi Szent Radcgunda és a kishöf lányi Szűz Mária javadalom bencficiátusa. 5 ^ Várplébánosi tevékenységének súlypontját Esterházy Pál nádor udvarának lelkigondozása jelentette. Plébániája nem tekintett vissza túl nagy múltra, alapítására 1666-ban került sor. Elölte jezsuita misszió működött az Esterházyak udvarában, amely még Pál nádor apjának, Miklósnak a kérésére 1618-ban érkezett az udvarba. A misszióban a rend előírásainak megfelelően két jezsuita tevékenykedett. Tagjai közül elsősorban Hajnal Mátyás neve ismert, de említést érdemel Jászberényi Tamás és Keresztesi István neve is. A misszió a nádor intellektuális igényeinek kielégítésén túl részt vett a család gyermekei és más udvartartásbeii gyermekek oktatásában, továbbá a környék misszionálásában. A misszió Miklós nádor halála után egészen 1666-ig, a plébánia alapításáig működött, az utolsó 18 évben javarészt már csak egy szerzetessel, az elszászi származású Johannes Vicariussal. Vicarius a kismartoni misszió tagjaként hunyt cl 1666. szeptember 12-én, temetésére a kismartoni ferences kolostorban kerüli sor. Halálával lezárult a 38 év óta
