Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Tirnitz József: Soproni polgárjogot nyert művészek és a képzőművészettel kapcsolatba hozható mesteremberek a XVI-XIX. században
l.hely 2. hely 3.hely 4. hely 5. hely Svájcból származók — — kefekötó kőműves bognár fésükészítő ' Olaszországból származók — — ónműves kőfaragó — _ b ) Horvátországból származók — — gombkötő csizmadia — szabó a) 7. hely: cipész b) 6. hely: szabó c) 6. hely: cipész Az önmagában is beszédes felsorolásból határozottan kiviláglik, hogy Sopron elsősorban a történelmi Magyarország (Erdéllyel együtt) területéről, s másodsorban a határos Ausztria vidékeiről vonzotta az. iparosokat. Harmadiknak a nyugati német tájakat lehet venni, a negyedik helyen pedigoszlozlak az Ény. -Ék.-i német és az É.-Ék.-i szláv régiókból bevándoroltak. Sorrendben következnek még a svájciak, a horvátok és az olaszok. Figyelemre méltó még az is, hogy az elénk táruló elég széles áradatban a magyar és az osztrák mesteremberek, mintegy kiegészítve egymást, az első helyeken állnak a „feltöltők" között csaknem minden iparban. Kívülük érdemes megemlíteni a nyugatnémet mestereket is, akik különösebb pontosságot, finomságot, vagy művészi érzéket kívánó néhány szakmában biztosítottak maguknak első helyeket. * * * Az eddigieket egészen röviden összegezve leszűrhető mindenekelőtt az a tanulság, hogy iparosaink számának fokozatos növekedése elkezdődött már a 17. sz. első negyedében, határozottabb, általános gyarapodás azonban még csak a 18. sz. közepe táján indult meg. Látható továbbá az, hogy az iparágak, s ezen belül a mesterségek zöme arányainak módosulása — ellentétes mozgás a ruházati és a bőripar, valamint a csaknem minden más iparág arányszámai között, ez utóbbiak rovására — hű vetületét adja Sopron város helyzetének, amelyet a céhes viszonyok szűk lehetőségei, a maga és közvetlenebb környékének igényei, s az összbirodalmi gazdaságpolitikai érdekek érvényesítésére irányuló törekvések mindenkor meghatároztak számára az ipari termelésben. Végül megfigyelhető, hogy ezzel összhangban alakult az iparosság folyamatos kiegészülése a területileg szélesebb kiterjedésű regionális munkamegosztásban az idők folyamán kibontakozott ipari vidékekről.
