Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Horváth József: Káptalanvisi végrendeletek a XVII. századból
a Kouach, a Raczkay, a Finta és a Horuatt fordul elő új névként; 1686-ban van említve először a Soronok, a Szálamon, a Gencze, a Tapolczy, a Nagy, a Csizmazia és a Zidany család; míg a Zidarics, a Stomfai és a Somodi családokról 1693-ból van először adatunk. A falu dűlőnevei. Testálóink földjeik helyének pontos meghatározásához többször használják a korabeli dűlőneveket. Ezen adatok a mai kutató számára óriási értéket képviselnek, hiszen e nevek egy részére ma már aligha emlékeznek, de a szakirodalomból sem fellelhetők. Tóth Mátyás végrendeletében egy ilyen adat található: a „Keoszep" szerben lévő szőlőjét a feleségének hagyja. 4 ! ' Által János özvegye a „kigiosi" szőlőjéről rendelkezik: a kígyósi szőlőhegyen volt a visi egyház egyik szőlője is. Maior Gergely 1652-ben több dűlőt is megnevez: - fiának hagyja a két „hosszú kigiosban" levő szőlőjét és a Pankos szerben levő kigyosi szőlőjét; - ugyancsak neki hagyja „az Eörök Földeketis", „meliek Vannak elsőben Pap erdeié alatt", majd „Nagy Völgien", „Berkenie fa szerben" és a „kigiosy Földen"; - emellett rendelkezik „also Nagy Uj hegiben" lévő szőlőjéről is. 43 ' Gazdag e tekintetben Soronok Mihály 1686-ban kelt végrendelete is, aki zálogban lévő földjeinek és rétjeinek hosszú sorát kénytelen felsorolni: e földjei a „diófa szerben", a „Tompor főlet", a „Cserelye fölött" és „azon állal járóban" vannak; míg három rétje a „Kis irtáson", a „hoszu Irtásban" és a „Répeze alat" van. 44 'Végül Zidarics Pál testamentumát idézhetjük, aki a „nagy Völgyön", valamint az irtásokban erdő mellett való földjét említi. 45 ' Vagyis hat forrásunk együtt tucatnál több dűlőnevet tartalmaz! És ezek egyike sem található már meg az 1978-ban kiadott földrajzinév-tárban! 46 ' Mit tudunk meg a testálókról? A falura vonatkozó adatok összegyűjtése után röviden megkíséreljük azt is összefoglalni, amit a testálókról megtudhatunk. Családjuk, rokoni kapcsolataik. Bár hat végrendelet adatai alapján általánosítani nem lehel, érdemes összefoglalni, ami a testálok családjáról kideríthető! Tóth Mátyás 1600-ban feleségét, édesanyját, valamin t András nevű bátyját említi — ez utóbbival már megosztozott az örökségen: az minden marhából és jószágból megkapta a részét; gyermekük még nincs, dc rendelkezik arra az esetre is, ha születne. Által János özvegye 1613-ban György és M ihály nevű fia, Anna nevű lánya, valamint Györgytől származó két lány-unokába között osztja fel vagyontárgyait; említi továbbá nénjét, aki Bazsi nevű faluban lakik. } Által Erzsébet 1643-ban csak a fércet, Raczkcuy Istvánt említi. 49 ' Maior Gergely felesége és János nevű fia között testál. ' Soronok Mihály 1686-ban feleségét, Csetni Pannát, Jankó nevű fiát, meg nem nevezet t leánya t és Takacz Gáspárné nevű húgát említi." 1 ' Míg Zidarics Pál 1693-ban négy családtagot nevez meg: felesége Sáfordi Margit, fia Zidarics János, mostoha leánya Nóvák Ilona, unokája pedig Farkas Ilona. 52 ' Vagyoni helyzetük. Sajnos e téren forrásaink nem nagyon részletesek: inkább csak azon vagyontárgyakról kapunk említést, melyekről — valamilyen oknál fogva kivéve az
