Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Gecsényi Lajos: Egy köznemesi család a XVII. században (A Falussyak)
dott számára ékszerekből s ruhákból álló hozományról. Az örökrészt illetően 13.000 forint megfizetésére kötelezte magát. Alig zajlottak le a mennyegzők, amikor 1695. április 25. és május 26. között hirtelen meghalt Falussy László, hátrahagyva terhes állapotban lévő feleségét. 66 * A családi Örökség katasztrofális eladósodására rövid idő alatt fény derült. Övék volt ekkor két iváni birtokrész, egy ottani nemesi kúria, egy csapodi kúria 10 jobbággyal, egy soproni ház és két szőlő, egy baboti malom, egy birtokrész Szentmiklóson, egy ottani szőlő, Csapodon rét, Cséren erdő, Lóson két szőlő, Nagycenken rét, Kópházán ugyancsak rét. Ezenfelül Zala megyében egy szőlő Botfán, kél rész a keszthelyi Sárkány örökség egyharmadából és vételi jogon egy vonyarci birtok. Az aktívumot terhelte Falussy Krisztina örökrésze, bizonyos elzálogosított arany és ezüst tárgyak 1332 forint zálogöszege, a vonyarci jószág fejében fizetendő 2000 forint, Viczay Ádámnak 2238 forint, Festetich Pálnak 1000 forint adósság. Összességében lényegesen több mint a birtokok értéke. 67 * Az eladósodás — egy 1717-ben készült tanúvallomási jegyzőkönyv szerint — általánosan ismert volt a rokonok és ismerősök előtt. Festetich Pál elmondta, hogy Falussy Miklós sokszor kért tőle kisebb-nagyobb kölcsönöket, olykor 30 forintért is elküldött hozzá. SzilassyÁdám szerint „akkor amidőn halála történt említett Falussy Miklós urnák közönségesen híre volt, hogy másoknak feles pénzzel maradott volna adós." Azonos módon beszélt Bezerédj Pál is. 68 * Tény, hogy Széchenyi György, aki magára vállalta özvegy leánya és ulószületetl unokája, Falussy Borbála helyett az adósságok kiegyenlítését 1695 és 1699 között lényegében megvette Falussy László ingó s ingatlan javait, majd átadta az 1697-ben Ebergényi Lászlóval ujabb házasságot kötött özvegynek. 69 * Falussy Borbála 1713. június 27-én Bellatincon kelt felvallásában, már gróf gersei Pethő János alezredes feleségeként, lemondott arról, hogy a hajdani apai örökséget anyjától s mostohaapjától követel je. Gyerektelen halála esetén pedig jogilag is őket jelölte meg törvényes Örököséül, beleértve a Pethőtől kapott 20.000 forint hozományt illetve a szlavóniai ivánci kastélyt. Nem Pethő, hanem ő élt tovább és második férje sem volt kisebb ember, mint gróf gyulai Gyulay Ferenc tábornok. ' A Falussy család három generáción át tartott felemelkedése, amely László tanulmányaival és főként házasságával újabb fordulatot vett volna, ily módon végetért.Elctútjuk jól példázza annyi más 17.századi köznemesi család sorsát is,amelyek tagjai a nagyurak jogi és igazgatási ügyeiben eljáró, tanácsadó szerepel betöltő familiárisok voltak szívós kitartással, szerény birtokszerzéssel s főként házasságokkal igyekeztek előrejutni saját társadalmi közegükben. '* Bizonyos, hogy bármennyire is függtek uraiktól mégis saját pályájukon haladtak s nem estek áldozatául nagyúri patronusaik politikai tragédiáinak. Az. uralkodó iránti hűségükhöz és katolicizmusukhoz nem — mégha az nem is manifesztálódott — fért kétség. Pályájuk részletei azt is jelzik, hogy a főúri familiárisok a 17. századi királyi Magyarországon a birtokigazgatás, a megyei és országos igazgatás dolgaiban szakszerű tisztviselő réteget alkottak, ahol a familiáris egyik főúr szolgálatából nehézség nélkül léphetett egy másik szogálalába, vagy egy magasabb szinten már kötött szolgálat nélkül vállalhatott tanácsadói feladatokat. Ebben segítségükre volt a megyéket átívelő rokoni kapcsolatrendszerük és birtokhálózatuk. Iskolázottságukhoz, „deák" mivoltukhoz (akár jelölték azt, akár nem) aligha férhetett kétség, noha tanulmányaik színhelyének, minőségének megállapítására még további aprólékos kutatásokat kell végezni.
