Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Gecsényi Lajos: Egy köznemesi család a XVII. században (A Falussyak)
Falussy István apja nyomdokain haladt és a Bánffyak szolgálatában maradt. 1622ben Bánffy Kristóf a Kanizsával szembeni végek főkapitánya, királyj tanácsos így emlegette őt: „az mi iambor szolgánk nemes és vitézlő Falussy István." 7 * Ennek az évnek a decemberében az ő engedélyével vett egy épületek nélküli alsólindvai telket Hidassi Gergely deáktól, 1624 márciusában egy alsólindvai szőlőt vásárolt, majd 1627augusztusában Telekessi Török Jánostól és feleségétől nádori jóváhagyással átvette 4000 forint értékű inscriptionalis birtokukat az alsólindvai uradalomban. 8 * „Meli joszagoth azután Banfi Christoph Ur eő Naga tőlem kiváltoth es ugi iöttem ide fel lakni, meli költözésem sok költségemre es karomra volt." — írta évekkel később. 19 * Miért került sor szakításra a Bánffyakkal — a forrásokból nem derül ki. Tény, hogy 1628 március 12-én Bánffy Kristóf már nagyságos („generosus") Falussy Istvánhoz, Poppel Éva asszony (Batthyány Ferenc főlovászmester, dunántúli főkapitány özvegye) első familiárisához címezte levelét. 20 * Az új szolgálati hely lakhely változást is jelentett. 1628-ban távol Zalától, Sopronban bukkant fel, ahol 1000 tallérért megvette Lorenz György házát ás október 6-án reverzálist állított ki a polgárjog elnyerése érdekében. Ettől kezdve a soproni ház a Falussyak meghatározó lakhelye, mégha sokat is tartózkodtak vidéki udvarházaikban. 21 * Az átköltözésről így beszélt végrendeletében Falussy István: „Itth való le telepedesemben az mi kevés pénzem lehet is égiben szőrözvén, mind penigh az mastani atiamfianak az jószága nak az arrat, mind penigh ezüst miéth es resz szerenth arani minek is el adasabul s ruhaiabulis az mitth szerezhettem es penzelettem, vettem 22) hazamatth, szeolemis es girothi kevés joszagomatth..." Első felesége az ismeretlen, árva Fridesich Mária nem sokat lendített helyzetén. Annál inkább a Dél-Dunántúl egyik ősi családjából származó berekszói Hagymássy Zsuzsannával kötött második házassága. Hagymássy Zsuzsanna — H. Gábor és Majthényi Borbála leánya — révén nemcsak hozomány állt a házhoz, de sógorságba, rokonságba került a Niczkyekkel, Viczayakkal, Czirákyakkál, Majthény iákkal és egy sor más családdal. 23 * A házasságkötéskor már halott apósa Hagymássy Gábor a 16. század utolsó évtizedében több alkalommal Zala megye alispánja, más családtagok végvári főtisztek, országgyűlési követek.Hagymássy Zsuzsannát anyja halála után (1614) nagynénje Viczay Sándorné Hagymássy Orsolya nevelte, gyámjaiul Majthényi Lászlót, Hagymássy Kristófot, Bakács Sándort és Viczay Sándort jelölte ki az anyai gondoskodás. A fiatal leánynak Mesteriben, Pálfalván és Bckényben vol tak birtokrészei. Nászajándékában említett ezenfelül egy öröklött „hosszú aranyláncot, melyben vagyon kétszáz arany", „egy fekete tűzött kalapos süveget, mellyen volt tizenhat öreg boglár és harminc apró a karimáján", végül egy gyeplős láncnak mondott aranyláncot, melyet Mátyás király adományozott a Hagymássy családnak. A fegyverek között számba vettek egy aranyos szablyát, mely Bakács Farkasé volt. Mondhatnánk, hogy ez a frigy nemcsak vagyonilag javított a helyzetén, de ami ennél is fontosabb volt, társadalmilag is stabilizálta és egyenjogúsította a Falussy családot. 1632 tavaszán Csáky László gróf pápai főkapitány jószágigazgatója. („ prefectus bonorum") * Talán az ő szolgálatában maradt már haláláig, 1636-ig. Ezekben az években anyagi helyzete bizonyára javult. 1631-ben 1800 rajnai forintért és 18 arany áldomáspénzért adta el egy Sopron környéki malmát Paulesith Miklós hoffi plébánosnak. 2 * 1634-ben viszont Hans Benedikt Dobner soproni polgártól és feleségétől 800 birodalmi
