Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Gecsényi Lajos: Egy köznemesi család a XVII. században (A Falussyak)
Egy köznemesi család a 17. században (A Falussyak) A pozsonyi királyi várban 1578 április 12-én kiállított oklevelével Rudolf császár és király, a bevett formulák szavaival élve : „néhány hívünk alázatos kérésére... országunknak, a magyar koronának és királyi felségünknek különböző helyeken és időkben tett szolgálataiért" — agilis Suppan Jánost „de Falus alias Katthafalua" édestestvérével Tamással és unokatestvérével Györgygyei illetve rokonaival, csáfordi Theoryek Jánossal és nagyszombati Benézik Mátéval, együtt az armálisban leírt címer adományozásával a nemesek közé emelte. 1 * Egyetlen eset a 16. század utolsó negyedében mind tömegesebbé vált nemesítések közül, a történészek által nemesi inflációnak nevezett folyamat parányi alkotóeleme. Amitől mégis „más" lesz számunkra, az a történelem szeszélye folytán létrejött szerencsés helyzet: azoknak az írott forrásoknak a fennmaradása, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemesi armális adományozásától több mint egy évszázadon át nyomon kövessük a főadományos és leszármazottai életútját, egészen fiági vonaluk kihalásáig. 2 * Abban a reményben, hogy a Falussyak pályáján keresztül a 17. századi magyar köznemesség egyik típusát sikerült megragadni. A családnak új nevet adó „Falus alias Katafalva" (utóbbi néhány alkalommal mint előnév illeszkedett a családnévhez) Vas megye délkeleti csücskében, Körmendtől délre, a Rába folyótól keletre, Szarvaskend ésNádasd falvak szomszédságában feküdt. 1549-ben gersei Pethő Péter és János, Istvánffy Pál és Nádasdy Tamás voltak itt birtokosok.Csekély távolságra dél felé — de már Zalában — az alsói ind vai Bánf fyak birtokai feküdtek. 3 * Igencsak valószínűnek látszik, hogy Suppan (Falussy) János a Bánffyak szolgálatában jutott cl a címeres levél megszerzéséig. Talán az armálisa méltóságsorában szereplő alsólindvai Bánffy László királyi fővadászmester támogatta kérését.Tény, hogy az armálison lévő feljegyzés szerint 1583 februárjában Zala megye közgyűlésén hirdették ki és tették publikussá a nemesítés tényét. 1584 április 24-én pedig Bánffy János a maga és rokonai nevében az immár egregius jelzővel illetett Falussy János litteratusnak („de eadem Falus alias Katafalva"), familiárisának bizonyos számú, éveken át különböző helyeken teljesített szolgálataiért neki járó 255 forint 76 dénár és a tőle 60 forintért vásárolt ló ára fejében az alsólindvai várhoz tartozó Csernisolc faluban lévő két lakott jobbágytelkét és hat házas zsellérét, a telkek minden tartozékával inscriptionálta. A fizetett udvari emberből, mégha egyfajta zálogjogon is, de birtokos nemes lett. Az. adományt ura és leszármazottai 350 forint letételével válthatták vissza a maguk számára. 4 * Nem érdektelen, hogy Bánffy János inseriptionális levelében Falussy neve mellé beszúrták a „literátus" jelzőt. így válik még inkább érthetővé az agilis családból — azaz nemes származású anyától — születelt és főúri szolgálatba került tanult ember felemelkedése a kiváltságosok közé. 1587-ben először regisztrálták Zala megye közgyűlési jegyzőkönyvében, mint (Poppel Lászlóval együtt) Bánffy János képviselőjét. ' 1588 októberében ugyancsak ott volt ura megbízásából az egerszegi kongregáción és a következő években időről időre találko-
