Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Kovács József László: Irodalmi élet, polgári és főúri kultúra, udvari élet Nyugat-Magyarországon a XVI-XVII. században
Féja Géza sikerült gondolatmenetét a tények is igazolják, ez ugyanis elvezet Molnár első visszatérésének, majd visszamenekülésének indító okaihoz. A hangos hitvita a Nádasdy és Batthyány (országrésznyi) birtoktest augsburgi és helvét irányzatot folytató papjai között folyik Krisztus jelenlétének kérdéséről, majd újraéled Samarjai János: Magyar harmónia, az az Augustana és az Helvetica Confcssio articvlvssainac eggyező értelme c. könyv (Pápa 1628.) kapcsán. Pedig ez az időszak lett volna a harmóniára törekedés ideje, ha a lutheránus vitatkozó fél (ekkor Lethenyei István) nem is akart engedni saját ortodox nézeteiből. Ugyanis Esterházy Miklós Mágócsy Ferenc özvegye, Dcrsfy Orsolya kezének elnyerése után már Lándzsér és Lakompak birtokosa 1613-tól, és így az ellenreformáció első biztos támasza. 20 * Batthyány Ferenc özvegye Poppel Éva pedig 1629-től már fia, Ádám tervezett katolizálásától retteg, s ez 1630-ra megtörténve, az újkatolikus főúr már nem kapott Rómától dispenzációt. hogy kiszemelt lutheránus menyasszonyát, Illésházy Katalint feleségül vehesse. Ettől kedve a Batthyány-birtoktest is (Ádám főkapitány birtokrésze) az ellenreformáció támasza, a csaknem száz éves protestáns hegemónián komoly repedések mutatkoznak. ! * A század tizes éveiben zajló hitvitából Molnár Albert sem maradhatott ki. Csupán Czwittinger Dávid Specimené őrizte meg Sármelléki Nagy Benedek verses pamfletjét Molnár ellen (mely egy támadó, reformátusokkal hadakozó elveszett versgyűjtemény része lehetett) Bal Izraelis consumens t rem is -azaz Az Izraelt pusztító Bal remeg címen. A vers már a Batlhyány-birtokró! eltávozott írót támadja, aki —Sármelléki Nagy szerint— Béza pénétrai is eretnekségével a vén Pathai földjére (azaz Komáromba papnak) takarodott. Czwittinger az anagrammát „ex tribus vocis hisec Albertus Molnár Szemciensis, confecit sequcns". Miért kellett Molnár Albertnek az ószövetségi Krónikák könyvében említett Baál halványként remegni? Mert Sármelléki Nagy primitív-provokatív hasonlata szerint itt rá is a pusztulás várna csak. Hiába tartozott az elsők közéHanauban, itt a szarkák közt csak gágogó liba lehet. „Hannoviae poleras lu principis esse Minister Heic inter picas garrulusanser cris" Corrozet, Gilles (1510-1568) cmblcmalikája szerint a szarka a fecsegés jelképe, Horozeo y Covarrarubias (1550-1608) EMBLEMAS/morales-c szerint a gágogó liba akkor menti meg életét, ha követ vesz a szájába, és hallgat. Valami ijYcn értelmet tulajdoníthatunk Nagy Benedek vcrselményében a szarka-liba képnek. * Majd húsz évvel később Lethenyei István is a hanaui bibliakiadáson akad fenn, a függelék katekizmus tanításain, a versezet is a hanaui bibliát szidja —mert a bibliát, amit kiadott— mondja-mások munkáját véve el, hiába dicséri a nép, a bölcs nem tartja érvényesnek. „Calvinos rcdolet Versio namque dolos"- a kálvini változat ui. bűzlik a csalástól. Ezért ha máskor igazit a szent szövegen, csak úgy tegye, ha jog szerint szabad. A Kőszeg-Csepreg felől érkező támadások járullak tehát hozzá Molnár Albert távozásához a Batthyány-birtokról. Az összefüggések ismeretében nem lehet másként értelmezni a Postula Scultetica előszavában némi rezignációval felhangzó panaszt:"... a nagyságos Batthyány Ferenc Uramnál is meg volt volna szükséges táplálásom, hogyha az ott való állapothoz tudtam volna magamat alkalmaztatni."
