Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Grüll Tibor: Literátus céh, vagy Tudós Társaság — Gondolatok Lackner Kristóf Soproni Nemes Tudós Társaságáról

tanács tagjai pedig ugyancsak 30 %-ot tesznek ki a Társaság taglétszámában. A városi magisztrátus tagjai közül tehát 34 belső tanácsos (ebből 6 polgármesteri, 3 bírói, 7 jegyzői, 4 kapitányi rangot viselt), 6 külső tanácsos fordult elő. Az egyházi foglalkozásúak száma 15 fő volt — ezek szinte kivétel nélkül hazájukból száműzött, és Sopron könyékén letelepedett evangélikus lelkészek voltak —, ezen kívül 12 kereskedő (jobbára nemesi származásúak), 6 iskolaigazgató v. aligazgató, 4 orvos, 3 ügyvéd, 2 gyógyszerész és 1 iparos (szintén nemes) szerepel még a tagnyilvántartásban. íme Sopron értelmiségének reprezentánsai a 17. század első harmadában! e) Tudós Társaság vagy literátuscéh? Lackner mindjárt az alapszabály első cikkelyében meghatározta, hogy kik lehetnek a Soproni Nemes Tudós Társaság tagjai: Confoederati sint Literati sive studiosi: aut Nobiles personae vel Senatores [f.67v], amihez a következő magyarázatot (Mens authoris) fűzte hozzá: * [f.68r] Si in mechanicis artibus, fas est, habere collegia; quid obstat, quare non pariformiter inter Nobiles et studiosos

idem observari debeat. Quod enim aequum est in Quinctio: iniquum non debet censeri in Maevio. In illis: hoc fit propter commercium commune, vel propter cognationem et similitudinem artificiorum, quia fabrilia amant fabri; In his: propter communia stiidia et liberales artes, nec non propter, nobilitatis splendorem, lila, adquiruntur labore, patientiâ, et vigilijs: I laec similiter; sed longe alio laboré, nempc ingcnij, praestantiâ, dexteritate, et singulari industrie, vigilijs praeterea quae lucernám redolere soient Cleanthis uel Demosthenis, qui ante Indianas fabrorum operas solitus est antevertcre, cuius vigiliae multum humanogencri lucis conciliârunt. Hinclegimus pollucibiliter lucernulam Epicteti Philossphi tribus drachmarum millibus venditam fuisse. Et [f.68v] constat abunde, quod ij qui circa nobiliorem matériám versantur, plus laudis déportent, quam ij qui circa minus nobile subiectum. Quare, omnium calculo.magistrâ experientiâ, huiuscemodi societas et coniunctio gradu merito prior, non dxserimpluribus.Porro Nobilitatis splendor, authoritas et praerogativa,quid sit,quantum valeat.et quid nosrroseculoponderishebeat,c|uidve studia inrecessu servent, not um est, et luculenler.ambarum partium laudes, in mea prima ad confoederalos de continuatione et augmine faederis orationc, dcmonslravi. Si itaque inter alias societates hominum, dignitate forsitan inferiores, haec et similis concordia vel confaederatio, maxsimâ religione observatur, quis vitio nobis vertere qneat. nostram hanc singularcm et specialem confraternitatem, cuius finis et caussa principalis honorem DE1, et publicum commodum, quaerit. [f.69r] Sunt enim confaederati hîc ij, qui iam virtutislauream adquisivere, propter quuam lauream tanquamnexsu hoederiset observantiae vinculo iam adquisitam virtutem, â caepto boni, et semitâ gloriae, in omni virtutum genere, nolunt recedere; quin imo, illud magis magisque adaugere satagunt. Sic praemissa protestatione solenni, neminem hoc et sequentibus articulis in suo statu,gradu, et dignitate laedere volui, nec volo unquam.Sed quos sors et divina gratia, ad altiora jam promovit, aut ardens evexit ad aethera virtus, illos â caepto laudabili desistere pro viribus [)rohibere conatus sum. Hinc Semproniensis Magistratus, quia a DEO est, et sic superior inferioribus quia imperat, merito etiam eodem honore tanquam patres patriae iusta limilatione praemissa, dignus censetur, Nec sequitur argu-[f .69v] mentatio aliorum: illi nos excludunt, ergo ludibrio et despectui sumus illis. Non quippe articulus aliquem excludit

, sed quilibet horum semetipsum neglexit, quia non eo devcnit. quo hac confaerderatione recepti vigilijs devencre, hinc non articulo vel authori, sed sibi ipsi adscribere culpam is debet. Ha az iparos mesterséget űzőknek lehetnek céheik, mi az oka annak, hogy ugyanakkor a nemesek és tudósok körében nem figyelhetjük meg ugyanezt. Mert amit szabad Quintiusnak, nem lehet megtagadni Maeviustól sem. Azoknál a céh a kölcsönös kereskedés miatt jött létre, vagy az iparosok ismeretsége és hasonló tevékenysége alapján, mivel ,,a kézműves a kézművességhez húz"; emez a közös tanulmányok és a szabad művészetek, s nem kevésbé a nemesség dicsősége miatt; azok munkával türelemmel, virrasztással gyarapodnak;