Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Szende Katalin: A nők szerepe a kézműiparban a késő középkorban a soproni és a pozsonyi végrendeletek tükrében
A szőlőtermelés fontossága a nők és a munka kapcsolatát is befolyásolta. Egyrészt vagyonosabb nők, akik jelentős számú szőlőskerttel rendelkeztek, özvegységük idején önállóan is elő tudták teremteni családjuk megélhetésének fedezetét. Másrészt a szőlőművelésvolt aza terület is, ahol a városi társadalom alsóbb rétegeihez tartozó, ill. vidékről a városba költöző nők olcsóbb munkaerő-feleslege lecsapódott. Bizonyos munkafázisok, mint pl. a kötözés vagy a gyomlálás kifejezetten női munkának számítottak. A német nyelvterületen végzett vizsgálatok, elsősorban az ispotályok szőlőbirtokainak megműveléséről vezetett számadáskönyvek elemzése alapján a szőlőskerti napszámosmunka mintegy 40%-át biztosan nők végezték, és a szüretben is közreműködtek. 3 * A női bérmunkának ez a válfaja eltér azoktól a foglalkozási ágaktól, amelyeket hagyományosan a „gyengébb nem" hatáskörébe soroltak a középkori városokban (szolgálólány, dajka, bába, betegápoló, stb.), de nem illeszkedik a családi munkaszervezet keretében végzett tevékenységek körébe sem. Ezért — és az erre vonatkozó források csekély száma miatt is — a napszámosként dolgozó nők élet- és munkakörülményei nem kaptak olyan figyelmet a kutatásban, mint amilyet a városi gazdaságban betöltött szerepük alapján megérdemelnének. 34 * Azt mindenesetre soproni forrásaink (számadások és a későbbi bérszabályozások) alapján is megerősíthetjük, hogy a nők napszámbére a férfiakénak alig több, mint felét tette ki * Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy ha a középkori városokban a gazdaság valamely ágában — legyen az akár egy kézműves mesterség, akár a mezőgazdaság valamilyen formája — a női munkaerő tömeges megjelenését tapasztaljuk, az mindenképpen ezeknek a tevékenységeknek az átlagon felüli jövedelmezőségét bizonyítja. Az idézeteknél és a jegyzetekben használt rövidítések: HÁZI=HÁZI Jenő: Sopron szabad királyi város története II/Í.Sopron. 1930.: II/2. Sopron, 1931. PT = Archiv Mesta Bratislavy, Protocollum Testamentorum (OL Df. 277056) Jegyzetek * A cikk a „Frauenarbeit und Handwerk" c. kerakasztal - konferencián (Bécs, 1992. nov. 20-22.) elhangzott előadás átdolgozott magyar nyelvű változata. 1) Vö. Ahasver von BRANDT: Mittelalterliche Bürgertestamente, Heidelberg, 1973. valamint Gerhard JARITZ számos tanulmányát, pl. Östereichische Bürgertestamente als Quelle zur Erforschung städtischen Lebensformen des Spätmittelallers, in: Jahrbuch für Geschichte des Feudalismus, Bd. 8. 1984., továbbá Paul BAUR: Testament und Bürgerschaft (Alltagsleben und Sachkultur in spätmittelalterlichen Konstanz), Konstanzer Geschichts- und Rcchlsquellen 31.. Sigmaringen 1989., a kutatástörténetről uo. 12-32. 2) BAURi.m. 12., 37., 181.
