Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Szende Katalin: A nők szerepe a kézműiparban a késő középkorban a soproni és a pozsonyi végrendeletek tükrében

A nők kétféleképpen tudták gyarapítani a család vagyonát: hozományukkal, és azzal, hogy férjükkel együtt munkálkodtak közös életük során. A hozomány állhatott szerszámokból és ipari létesítményekből valamint pénzből és ingatlan vagyonból, azaz házakból, szőlőskertekből, gyümölcsösökből, stb. A kézműiparral kapcsolatban álló tárgyak csoportjáról fentebb már volt szó, de értéküket tekintve az ingatlan vagyon sokkal fontosabb volt. Nemegyszer a nők 2-3, sőt esetenként 6-7 szőlőskertet is hoztak a házasságba. 19

^ A kézművesek lányai szintén gyakran örököltek szőlőskerteket rokonaiktól, hogy ezzel biztosítsák megélhetésüket. Ha a f eleség vagyona jelentékeny volt a férjéhez képest, joga volt arra, hogy felülvizsgálja férje rendelkezéseit. Georg Poltinger, 1484.(PT. 199.v) „... dar zu ich dan mein hawsfrawn ervorderi vnd solh mein geschefft mit Im willen vnd wissen getan dar zu sy dan Irn glitten willen auch geben hat.

. ." Férje halála után a feleség vissza is kaphatta összes javait. NiclasHuendlergoldsmit, 1481.(PT. 192.r) ,,... schaff ich all mein guter ... meiner hawsf rawen Lucia wan dy selben gutter sein vor Ir gewesen und von Ir herkommen.

.." Különösen érdekesek számunkra azok a végrendeletek, amelyekben az örökhagyók (férfiak és nők egyaránt) azt hangsúlyozzák, hogy mindketten keményen dolgoztak, hogy megszerezzék vagyonukat. Ennek egyik oka kétségtelenül az volt, hogy más rokonokat ki akartak zárni az örökségből, de biztosan tényszerű alapja is volt ezeknek a megjegyzéseknek. Hans Hawser schuester, 1512. (PT. 345.V) „... so sollen darnach alle gescheffte gelassen guetcr widerumben auff mein liebe haws fraw Elena gefallen, dan Sy hat mir gar trewlichcn frumbklichen zu allen Zeiten bey tag vnd nacht zu meiner narung mit Irer trewn arbait geholffen." A kézművességgel foglalkozó gazdaságtörténeti kutatás már korábban rámutatott, hogy „férfiak és nők csak együttesen, mint házaspár tudták biztosítani megélhetésüket és önállóságukat", azaz ha mindkettőjük végzett valami olyan munkát (bár nem feltétlenül ugyanazt), amiből a családnak jövedelme származott.

20 3. A nők részvétele a társadalmi életben Amikor egy céhes kézműveshez mentek férjhez, a feleségek szintén kapcsolatba kerültek a céhekkel, bár még özvegyekként is csak korlátozott jogokkal rendelkeztek.

21

^ A végrendeletekben arra vonatkozóan is találhatunk adatokat, hogy milyen szerepet játszottak a céhek a kézművesek feleségeinek és özvegyeinek életében. A céh vezetőségének egyik legfontosabb kötelessége velük kapcsolatban éppen a végrendelkezéssel függött össze. Bár a céhszabályok ezt tételesen nem mondják ki, az esetek többségében a megfelelő céh mesterei tanuként jelen voltak a végakarat kinyilvánításakor még akkor is, ha a feleség vagy özvegy nem említett meg semmit a mesterséggel kapcsolatban, és nem is hagyott semmit a céhre. Amikor az örökhagyók pénzt vagy értéktárgyakat örökítettek a céheknek, ezek legtöbbszörvallási célokat szolgáltak: misék mondatásának, misekönyvek, miseruhák vásár-