Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

III. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK ÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG STÁTUSZÁT ÉRINTŐ VITÁK AZ 1920-AS ÉVEKBEN

mogatását nem igazán élvezik, önszántukból pedig nem vállalnak fel egy Burgenland elleni támadást - összegezte bécsi tapasztalatait Lerchenfeld, aki szerint kevésbé kell aggódni, mert a burgenlandi nemzeti szervezetek - elsősorban a Frontharcosok - magyar kapcsolatokkal is rendelkeznek.

219 (Láthattuk, hogy az osztrák szociáldemokraták épp ezt tartották aggályosnak.) Magyar kormánykörök a továbbiakban főleg a baloldal szervezkedéséről szóló információikat osztották meg osztrák partnereikkel. A magyar követ, Ambrózy Lajos beszámolt Ignaz Seipel kancellárnak azokról a hírekről, melyek a Republikanischer Schutzbunddal kapcsolatban a birtokában voltak. Tájékoztatta a kormányfőt arról, hogy a szervezet - a Katonai Ellenőrző Bizottság nyomására kényszerűen - átadott fegyverei mellett, az értékesebb készleteket továbbra is megőrizte, valamint arról, hogy a csehszlovák határon túli kapcsolataik révén azonnal újabb fegyverekhez juthatnak. Ambrózy felhívta a figyelmet az osztrák szociáldemokrata párt vezéreinek azon törekvésére is, hogy Sopront visszaköveteljék, és ezzel Magyarországon erős nyugtalanságot keltsenek. A diplomata azon buzgólkodott, hogy megnyugtassa a kancellárt, a keleti határ felől nem kell revíziótól tartania. Úgy vélte, hogy ennek a veszélynek túldimenzionálása a baloldal malmára hajtaná a vizet. Állítása szerint, ezek hangadói „a határon túl lejátszódó legjelentéktelenebb incidensből is fegyvert kovácsolnak arra, hogy Ausztriát veszélyeztetettnek jelentsék ki, Magyarországot mint Ausztria ellenségét jellemezzék, és ezzel kapcsolatban a Republikanischer Schutzbund számbeli fejlesztését és szervezeti kiépítését követeljék"'.

220 Az osztrák jobboldal és a magyar hatóságok együttműködésének részeként, 1927 augusztusában a Heimwehr képviselői a magyar honvédség Bécsben tartózkodó előadójához fordultak azzal a kéréssel, hogy anyagi támogatást kérjenek a szervezet részére. Előterjesztették azt az igényüket is, melyben Sopron környékén fegyverraktár felállítását kérték, a Schutzbund elleni harc céljaira. A kérés jelentős fordulatot jelez Burgenlandban is, ahol 1923-ban megállapodást kötött egymással a két „nagy", a szociáldemokrata és a keresztényszocialista párt arról, hogy egyikük sem hoz létre magánhadsereget. Az egyezmény célja többek között az volt, hogy politikai nyugtalanság ne kísértse Magyarországot Burgenland megkaparintására, vagyis a szomszédos területvédőknek ne szolgáltassanak ürügyet a beavatkozásra.

221 A húszas évek közepén a kompromisszum már a múlté volt. Fegyverbázist bízni osztrák területvédőkre Burgenland „elszakított fővárosában" pár éve még legalábbis kételyeket ébreszthetett volna a magyar illetékesekben is. Annak ellenére azonban, hogy a szervezet a burgenlandi magyar igényeket finoman szólva nem támogatta - s erről a honvédség főparancsnoka is említést tett az ügyről szóló jelentésében -, magyar részről a kérés elől nem zárkóztak el. Azt mindenesetre szükségesnek látták, hogy „a kezüket rajta tartsák" a létrehozandó objektumon.

222 2.3. Nyilatkozatok és ellennyilatkozatok. A nyílt revizionizmus és a diplomácia mechanizmusai Burgenland kapcsán (1927-1928) A magyar revíziós törekvések legfontosabb fejleménye 1927-ben az ún. Rothermere-akció volt, mely a „Justice for Hungary" jelszavával a békeszerződések Magyarországgal szembeni igazságtalanságaira hívta föl a figyelmet. A revíziós törekvések erősödése a nyugati határok ügyében is éreztette a hatását, sőt némelyek szerint Burgenland, a hazai politikusok figyelmé219 Lerchenfeld követ jelentése 1927. február 10. PAAA, II. b, Bd. 4, Pol. 6, Oe. 233. (K274482-85.) 220 Ambrózy Lajos követ jelentése Walko Lajos külügyminiszternek, Ignaz Seipel kancellárral folytatott beszélgetéséről. 1927. június 17. MOL, KÜM, a Politikai Osztály rezervált iratai (K 64), 1918-1944. 24. cs. 1927. 20., 23. t. 1927-20-272 221 Ernst, August: Geschichte des Burgenlandes. Wien, 1987, Verlag für Geschichte und Politik, 208-209. o. 222 Jánky Kocsárd, a Magyar Királyi Honvédség Főparancsnoka feljegyzése a Honvédelmi Miniszternek. 1927. augusztus. MOL, KÜM, K 64, 1918-1944, 24. cs. 20., 23.t. 1927-20-1917.