Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

I. BEVEZETÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS PROBLEMATIKÁJÁBA ÉS HISTORIOGRÁFIÁJÁBA

a tartományra vonatkozó osztrák államjogi igények bizonyítása. Többnyire a monográfiák első fejezeteibe („Vorgeschichte") csomagolt történeti áttekintések rejtik Burgenland viszszamenőleges osztrák legitimációját. Ezek a nyugat-magyarországi kérdést igyekeznek „visszavetíteni" a múltba, amikor a középkori, illetve a későközépkori hódításokról szólnak.

41 Ez, bár előtörténetként helyénvaló, bizonyító mozzanatként ahistorikus. A dinasztikus ütközések, egyezkedések révén született középkori területi alkuk, territoriális változások korántsem váltak törvényszerűen a modern nemzetállamok területformáló tényezőjévé, amit a szerzők egy része figyelmen kívül hagy. Több osztrák történész azonban az általános közfelfogástól eltérő megközelítést alkalmaz. Közülük itt Gerhard Baumgartnert és Peter Haslingert emeljük ki. Utóbbi - többek között - a tartomány identitásának kérdéseit is vizsgálta igen színvonalas tanulmányaiban (lásd. pl.: Haslinger, Peter: Die Ungarnrezeption in der burgenländischen Presse 1921-1934., Bemerkungen zu Entwicklung und Begrenzung einer „burgenländischen Identität" in der Zwischenkriegszeit. In BHB 54.1992.4., vagy A regionális identitás kialakításának egy esete. Burgenland 1921-1938. In Regio Kisebbség, Politika, Társadalom, 2000/4. 93-104. o.). Ezekben ő is elismeri, hogy a térségben a hungarus tudat volt meghatározó a 19. század végéig, és a későbbi tartomány korábban nem alkotott adminisztratív, történeti egységet. Haslinger, a bécsi Institut für Ost- und Südosteuropaforschung munkatársa a népszavazás utáni időszak történetének kutatásával is foglalkozott. Művei az osztrák Burgenland-történet kiemelkedő darabjai, melyek a tartomány szemszögéből veszik sorra az osztrák-magyar kétoldalú kapcsolatok alakulását az 1921-1938 közötti időszakban. A kitűnő magyar nyelvismerettel rendelkező szerző kutatásai során magyar és osztrák forrásokat egyaránt feldolgozott, bibliográfiai adatai pedig a témával kapcsolatos szinte valamennyi határon innen született szaktudományos cikket, könyvet tartalmazzák. Munkamódszerét a kiegyensúlyozottságra való törekvés jellemzi, mely azonban még nála sem minden tekintetben érvényesül. Ennek oka valószínűleg nem tudatos megfontolás, inkább a szerző fő érdeklődési területéből adódik. Haslinger korábbi kutatási témájából kiindulva

42 elsősorban a Burgenlandra vonatkozó magyar követelések alakulását mutatja be, és csupán röviden utal a nyugat-magyarországi német területekre (nála: Deutschwestungarn) és speciálisan - a burgenlandi tartomány fővárosának tekintett - Sopronra vonatkozó osztrák igények felbukkanására. A haslingeri felfogás - jelentőségéhez képest - egy kissé „túldimenzionálja" Burgenlandnak a magyar külés belpolitikában játszott szerepét, holott az elszakított nyugati területek kérdése nemcsak, hogy nem illeszkedett bele szervesen a magyar revíziós komplexum két háború közötti fogalmába (másodrendű kérdést sem jelentve a hazai kormánykörök számára), hanem néha éppenséggel ellentétes volt a magyar külpolitika aktuális és hosszabb távú céljaival egyaránt. Ez - a főleg hazai levéltári forrásokból kiolvasható - momentum nem elhanyagolható módon árnyalja a kérdésről alkotott összképet. Az osztrák tudományos kutatás és ismeretközlés feltűnő hiányossága, hogy a kelleténél talán kisebb súllyal foglalkozik a burgenlandi kisebbségek sorsának alakulásával. Jellemző, hogy a kérdés máig sem nagyon mozgatja meg az osztrák szerzők fantáziáját, Bécs „távolából" pedig egyenesen érdektelennek tűnik a dolog. Egy, az anschluss témájával foglalkozó 466 oldalas könyv például a horváttal közösen szentel összesen egy oldalt magyar kisebbség problémáinak, azt is meglehetősen differenciálatlanul és elnagyoltan. Kiemeli a burgenlandi magyarságnak a náci párthoz fűződő szimpátiáját és elkötelezettségét. Igyek41 Hasonlóan jár el többek között: Aull, Otto: Die politischen Beziehungen zwischen Österreich und Ungarn, in ihrer Auswirkung auf das Burgenland. In Burgenland, 1930. 4-5. 97-117. o., Brunner, Otto: Der burgenländische Raum zwischen Österreich und Ungarn 800-1848. In Burgenland-Landeskunde. Wien, 1951. 42 Lásd pl. Haslinger 1995.