Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

I. BEVEZETÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS PROBLEMATIKÁJÁBA ÉS HISTORIOGRÁFIÁJÁBA

Nemzetiségi politika Magyarországon a 20. században című kötet. Speciálisan a német mozgalmakról írnak az Ez volt a Volksbund. A német népcsoportpolitika és Magyarország 1938-1945 (Bp. 1978) és a Hét évtized a magyarországi németek történetéből 1919-1989 (Bp. 1989) című kötetek. Némiképp ezektől eltérő megközelítésük miatt, más tanulmány- és forráskötetek is segítettek a pontosabb kép felvázolásában. Johann Weidlein, Spannenberger Norbert, Gerhard Seewann munkái

29 a hazai németség helyzetének, német birodalmi kapcsolatainak jobb megítéléséhez, a magyar államban és társadalomban betöltött szerepének megértéséhez szolgáltatott fontos adalékokat. Sajnos a kérdéskörben született idegen nyelvű munkákat nem fordították le magyarra, a külföldi - elsősorban természetesen osztrák - szerzők kutatási eredményei emiatt idehaza kevéssé ismertek. Ezek áttekintését különösen szükségessé teszi az a tény, hogy az osztrák történeti konstrukciónak sarkalatos pontja Burgenland. Az 1950-es évekig a térség helyzete gazdaságilag, politikailag is bizonytalan volt. Burgenland a szó szoros értelmében a fennmaradásáért küzdött. Sorsának alakulását három vagy négy fontos történelmi fordulópont határozta meg. Ezek legfontosabbika természetesen maga a békeszerződés, illetve szerződések (Saint Germain és Trianon), melyek Burgenland genezisét eredményezték. Hasonlóan meghatározó csomópontjai voltak azonban a térség történetének az 1921. évi soproni és Sopron környéki népszavazás, a tartomány felszámolása 1938-ban, az anschlusst követően, valamint az újjászületés a háború után 1945-ben. A burgenlandi közgondolkodásnak tehát súlyos történelmi előzmények után kellett önazonosság-tudatát, a „burgenlandiság" gondolatát saját határain belül, Ausztriában, valamint a határokon kívül - nem utolsó sorban Magyarországon is - megteremteni és elfogadtatni. Az osztrák történetírás éppen ezért kiemelt figyelmet szentelt a két háború közötti időszaknak, melyben a mai Burgenland létének történelmi megalapozására sor került. A határon túl megjelenő folyóiratok, levéltári, múzeumi kiadványok, tanulmánykötetek cikkeinek zöme azokkal a történelmi korkérdésekkel foglalkozik, amelyek szorosabban vagy tágabban a „Landesidentát", a tartomány identitásának problémáit érintik.

30 A történelmi tanulmányok sorában időarányosan kevesebb figyelem esik a korai, középkori, újkori és koraújkori témákra, sokkal több munka vizsgálja a huszadik századot, vagyis azt a korszakot, amelyben Burgenlandot létrehozták, és politikailag megszervezték. Az önazonosságát bizonyos szempontból máig kereső - és a szomszédos nyugat-magyarországi térséghez sok tekintetben ellentmondásos módon viszonyuló

31 - tartományban az első világháború utáni időszaktól folyamatosan születtek eltérő terjedelmű és színvonalú dolgozatok, melyek az 1919-21-es sorsfordulóval és az azt követő évtizedek sorskérdéseivel foglalkoznak. (Mint láttuk, az 1921. évi népszavazást követő időszak feldolgozása magyar részről jóval hiányosabb, a publikációk számban és terjedelemben is szerényebbek, mint az osztrák oldalon született munkák.) Mindezek szellemében Ausztriában a fentebb említett politikatörténeti fordulópontokkal kapcsolatos kutatási eredmények összegzésére is sor került. A kerek, vagy „kerekedő" évfordulók mind egy-egy tanulmánykötettel gazdagították a kérdés történelmi irodalmát. így született 29 Dr. Johann Weidlein (szerk.): A magyarországi németség küzdelme a fennmaradásért. Dokumentáció 1930-1950. Budapest - München - Heidelberg, 1996, Bleyer Jakab Gimnázium - Bleyer Jakab Közösség - Magyarországi Németek Kulturális Intézménye - Suevia Pannonica., Spannenberger, Norbert: Der Volksbund der Deutschen in Ungarn 1938-1944 unter Horthy und Hitler. München, 2002, R. Oldenburg Verlag. / Schriften der Bundesinstituts für Kultur und Geschichte der Deutschen im östlichen Europa./, Seewann, Gerhard: Ungarndeutsche und Ethnopolitik. A magyarországi németek és az etnopolitika. Ausgewählte Aufsätze. Kisebbségek Kelet-Közép Európában. Budapest, 2000, Osiris - MTA Kisebbségkutató Műhely - Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. 30 Ezzel párhuzamosan zajlott (zajlik) egy átfogó, az egész osztrák nemzetről szóló diskurzus is, mely természetesen befolyásolja a burgenlandi kérdés alakulását. 31 Lásd például a Magyarország uniós csatlakozása körüli burgenlandi álláspontok alakulását a kilencvenes években.