Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
VII. A DIPLOMÁCIA ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1936-1938
vezetője egyúttal azon a véleményen volt: tekintettel a mindkét ország függetlenségét veszélyeztető osztrák és magyar nemzetiszocialista propagandára, természetes, hogy Magyarország és Ausztria együttesen védekezik a közös veszéllyel szemben. 802 Bizonyára tudatos döntés volt Schuschnigg részéről, hogy Budapestről hazatérőben, épp Kismartonban fejtette ki kisebbségpolitikai nézeteit. Ezekben egyrészt az ausztriai nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása mellett tett hitet, másrészt kinyilvánította szándékát, hogy a külföldi németek érdekeinek „minden politikai elgondolástól és hatalmi vágytól mentes" szószólója legyen. Utóbbi üzenete elsősorban a birodalmi kisebbségpolitika irányítóinak szólt. 803 Egyidejűleg alternatívát kínált a németek közeledését egyre jobban érzékelő nyugatmagyarországi németségnek is. 2. Politikai várakozások és félelmek az Anschluss előtt a határ menti térségben A várható Anschlusst megelőző osztrák-magyar diplomáciai „érdekegyesítés" hatása Nyugat-Magyarországon, ületve Burgenlandban is éreztette a hatását. Teljes bizalomról ennek ellenére még nem lehetett beszélni, a közvetlenül érintett térségek kapcsolatainak jó néhány érzékeny pontja változatlanul fennmaradt. Magyar hatósági közegek nemegyszer szemet hunytak az Ausztria felé bonyolított csempészet fölött, s az illegális forgalom beárnyékolta a nyugati magyar megyék és a burgenlandi tartomány viszonyát. Sopron megye főispánja határozottan utasította is a megyei és városi hivatalok vezetőit, hogy a jószomszédi kapcsolatok ápolása érdekében tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, mely arra engedne következtetni, hogy a csempészet hivatalos magyar szervek részéről bármilyen támogatásban részesül. 804 A hazai hatóságok a nemzeti érdekeket szem előtt tartva, továbbra is megfelelő elővigyázatossággal tekintettek a határ menti területre. Láttuk, hogy az osztrák szomszédságú településeken különös gonddal válogatták ki az ott közszolgálatot ellátó hivatalnokokat, és a közhivatali szféra tagjainak külföldi érdekkapcsolatait állambiztonsági szempontból fokozottan figyelemmel kísérték. 805 Az óvatosság tulajdonképpen nem rontott a két ország viszonyán, sőt a diszkrét intézkedésekkel épp a feszültségek kiéleződésének próbáltak gátat szabni. A német irányultságú propagandaszervek némelyike, így például a Deutscher Schulverein Südmark igyekezett útjában állni a javuló viszonynak. A szervezet részéről változatlanul napvilágot láttak feszültség keltő állásfoglalások. A kismartoni csoport (Eisenstädter Orstgruppe) ünnepélyéről a Wiener Neueste Nachrichten című lap tudósított. Az évfordulós ünnepségeket megelőző cikkében Viktor Miltschinsky, az egyesület vezetője kiemelte, hogy osztrák-magyar barátságról nem lehet beszélni addig, amíg a soproni népszavazás jogtalanságát nem orvosolják. A cikkíró hangsúlyozta, hogy Burgenland immár végérvényesen Ausztriához illetve a német kultúrkörhöz tartozik. 806 November 14-én közölt újabb írásában a megszokott történeti visszatekintés keretein belül emlékezett meg ismét az „egyoldalúan csak a magyar hatóságok által előkészített" népszavazásról. Az egykori soproni városatya ugyanakkor a lényegénél ragadta meg a Burgenland körül kialakult helyzet ellentmondásosságát, amikor azzal kapcsolatban egy „hivatalos" és egy „második" Magyarországról tett említést. Míg 802 Hétfő, 1937. november 1. 803 Bellér Béla: A Volksbildungsvereintől a Volksbundig. Budapest, 2002, Új Mandátum, 124. o. 804 Sl, SVLt, ÍV. 1404. a, Biz. 35/1936. 805 Ostffy Lajos főispán levele Sopron város polgármesteréhez, 1936. április 30. SI, SVLt, IV. 1404. a, Biz. 28/1936. 806 Wiener Neueste Nachrichten, 1936. november 10.
