Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
VII. A DIPLOMÁCIA ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1936-1938
Csehszlovákiával is. 782 A kapcsolat keresését - ha nem is döntő mértékben - Burgenland kérdése is szükségessé tette. Amikor 1935 nyarán Somkúthy József vezérkari főnök Berlinben járt, síkra szállt egy német-olasz-osztrák-lengyel-magyar erőblokk létrehozásáért. A társulást természetesen Csehszlovákia ellenében képzelte el, beleértve az ország esetleges felosztását is. Osztrák külügyminisztériumi tisztviselők azonban több oknál fogva is óvakodtak a Somkúthyféle elgondolások átvételétől. Ottani vélemények szerint Csehszlovákia feldarabolása Németország olyan erőnövekedésével járna, mely szükségképpen maga után vonná az Anschlusst; Szlovákia átadása Magyarországnak pedig Burgenlandot „Budapest valóságos függelékévé tenné, meghatározva annak elvesztését." 183 Milan Hodza cseh miniszterelnök Schuschnigg-gal folytatott prágai és bécsi tárgyalásai némi aggodalmat is keltettek magyar körökben. Kánya külügyminiszter e megbeszéléseket, valamint Hodza párizsi és belgrádi útját Ausztriának a kisantant felé tett közeledésként és a francia befolyás növekedéseként értékelte. Álláspontját megerősítette Mackensen német követ is, akinek információi szerint az osztrákok Prágában barátságtalanul nyüatkoztak a magyar revíziós törekvésekről. 784 Kánya véleményének hangot is adott az új osztrák követ, Odo Neustädter-Stürmer 1936. február 16-i bemutatkozó látogatása alkalmával. Az osztrák megbízott kijelentette, hogy bár Olaszország kelet-afrikai elfoglaltsága szükségszerűvé teszi a kisantanthoz fűződő viszony elmélyítését, ám ez semmiképpen nem jelent magyarellenes tendenciát Bécsben. 785 A kancellár gyors budapesti látogatásával igyekezett eloszlatni a Magyarország izolálásával kapcsolatban felmerült gyanút, és megnyugtatni a magyarokat „tisztességes szándékai" felől. A magyar külügyminiszter ez alkalommal kijelentette, hogy bár a magyar-osztrák barátság rendíthetetlen, nem ártana a két ország külpolitikájának „vezérfonalát" rögzíteni, hogy viszonyuk a későbbiekben kikezdhetetlen legyen. 786 Ezenközben a magyar kormány is ügyelt arra, hogy feddhetetlen maradjon - a burgenlandi kérdésben is. Ebben a relációban váltak diplomáciai jelentőségűvé a határ mentén változatr lanul ismétlődő revíziós megnyilvánulások: ünnepségek, sajtócikkek, gyűlések, különböző egyesületek gesztus értékű akciói. A külügyminiszter egy jelentéktelennek látszó ügy kapcsán 787 osztrák tiltakozásra - átiratban hangsúlyozta a belügyi tárca illetékesének, hogy a gondozására bízott érdekek szempontjából aggályosnak tarja, ha a határ közelében a hazafias mozgalmak túlzásaival szükségtelenül sértik az osztrákok érzékenységét. Egyúttal felkérte a belügyminisztériumot, hogy vizsgáltassa ki az osztrákok által kifogásolt kérdést, és a közigazgatási hatóságok figyelmét hívja fel a hasonló esetek elkerülésére. 788 A miniszterelnökség sajtóosztálya a főispán útján feddte meg az újságok főszerkesztőit, és figyelmeztette őket, hogy az osztrák-magyar jó viszonyt szem előtt tartva tartózkodjanak a bántó cikkektől. 789 A kormányzat egyébként is igye782 Kerekes 1963. 244. o. 783 Preziosi bécsi olasz követ jelentése Mussolininek, 1935. július 25. In Réti 2003. 531. sz. dok. 324-325. o. 784 MOL, KÜM, K 63, 172. cs. 1936.20/7. 513/1936. 785 MOL, KÜM, K 63, 172. cs. 1936.20/7. 505/1936. 786 Feljegyzés Gömbös, Kánya, Schuschnigg és Berger Waldenegg 1936. március 13-14. tartott tanácskozásáról. MOL, KÜM, K 63, 172. cs. 1936. 20/7. t. 1034/pol/1936., lásd még Pritz 1982. 250. o. 787 Odo Neustädter-Stürmer budapesti osztrák követ (1936. február-1936. november) az Oedenburger Zeitung egyik hírére reagált, mely szerint Sopronban a helyi városszépítők irredenta padok kihelyezését tervezik. Ezeket a pihenőpadokat a város sétaútjain tervezték felállítani, mindegyiküket egy-egy elcsatolt magyar település nevével a támláján. így került volna Fraknó (Forchtenstein) és Kismarton neve is megörökítésre. 788 A külügyminisztérium átirata a belügyminisztériumnak, 1936. június 25. MOL, KÜM, K 63, 172. cs. 20/7. t. 2405/1936. Az államtitkár egyébként rövidesen megnyugtathatta a külügyminisztérium illetékeseit, hogy a soproni főispán mellőztetni fogja az Ausztriához csatolt területeken lévő helységek neveinek szerepeltetését az inkriminált helyeken. Hasonló intést kaptak soproni lapok {Oedenburger Zeitung, Soproni Hírlap és Sopronvármegye) amikor a doborjáni (Raiding) Liszt ünnepségekről tudósítva, „elbitorolt" faluról, hazug emléktáblákról tettek említést, megengedve azt a kijelentést is, hogy „eljön még az idő, hogy nem kell engedély Doborjánba zarándokolni". MOL, KÜM, K 63, 172. cs. 1936. 20/7. t. 9556/1936/VH. res. 1936. augusztus 24. 789 MOL, KÜM, K 63 172. cs. 20/7. t. 2405/1936.
