Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

VI. A HARMINCAS ÉVEK VÁLTOZÁSAI A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN

cikkei is, melyek Ausztriára és Magyarországra nézve egyaránt sérelmes kitételeket tartalmaztak. A követség szerint könyvek és újságok sora állítja úgy be, mintha Magyarország inkább német, mint magyar terület volna. A brosúrák túlzásai a józanul gondolkodó osztrák megfigyelőket - minden korábbi, vagy éppen még aktuális nézetük, Nyugat-Magyarországgal kapcsolatban kinyilvánított érzelmeik ellenére - is ámulatba ejtették. Egyben azt is konstatálták, hogy magyar hivatalos körökben sokan mélyen csalódtak Németországban. Utóbbiak szerint könnyelműség volt kezet nyújtani a Harmadik Birodalomnak, mely szakadatlanul támadásokat intéz a magyar integritás ellen.

749 Németország térnyerése - kevés túlzással - egyfajta sorsközösséggé érlelte az egyébként korántsem feszültségmentes viszonyt Burgenland és NyugatMagyarország között is. Az ebből adódó kettős gondolkodás kifejezésre jutott a burgenlandi tartományi vezetés politikájában is, különösen Hans Sylvester tartományfőnöksége idején. Sylvester 1936 júniusában „Judasland"

750 címmel közölt cikket a Burgenländisches Volksblatt hasábjain. Az írás miatt a magyar követ, Rudnay Lajos a szokásokhoz híven rosszallását fejezte ki, beszámolójában azonban egyúttal tárgyilagosan azt is megállapította, hogy a bécsi kormánysajtó a hagyományoktól eltérően nem emlékezett meg a dolgozatról. A magyar külügyi szervek sem akartak kázust teremteni a dologból, és azt az utasítást adták Rudnaynak, hogy a politikus publikációját csak tapintatosan tegye szóvá Bécsben, hangsúlyozva, hogy Magyarország nem kíván protestálni az ügyben. A követ kifejezésre juttatta viszont azon reményét, hogy a két kormány között fennálló jó viszonyból kifolyólag az osztrákok a jövőben útját állják a hasonló „kirohanásoknak", különösen, ha azok hivatalos helyről érkeznek.

751 Pedig az írásban a magyar részről helytelenített kirohanások mellett, kifejezetten békülékeny hangvételű szakaszokat is találhatunk. A szöveg első része csakugyan bírálja „felelőtlen határ menti újságok és felelős és mérvadó személyek" Burgenlandot illető kijelentéseit, melyekben a tartományt „elrabolt földként" vagy jobb esetben „megszállt területként" aposztrofálták. Az elmúlt időkre emlékezve pedig elpanaszolja, hogy míg ők [ti. az osztrákok - T. L] mindig csendben és magukban örvendeztek az új tartomány csatlakozása felett, addig a másik oldal szónokai köztük a legerőteljesebben a soproni polgármester - nem átallották becsmérelni burgenlandi mivoltukra büszke szomszédaikat. A szerző kidomborította azonban az osztrák-magyar barátság, sőt testvériség szükségességét abban a helyzetben, amikor mindkét fél érdekeke a legkisebb súrlódás elkerülése is. Burgenlandot ugyan német településterületnek tekintette némi horvát és „teljesen jelentéktelen" magyar kisebbséggel, ám kiemelte, hogy ezek jogilag és kulturálisan is egyenjogú tagjai az ottani társadalomnak, nemzeti szabadságuk megóvását pedig „mértékadó osztrák körökben" és Burgenlandban is célul tűzték ki.

752 Sylvester később (1938-ban) is védelmébe vette a kisebbségek ügyét, elismerve, hogy minden jogi deklaráció és törvény ellenére merülnek fel gyakorlati nehézségek a nemzetiségi kérdés terén. A politikus - akinek deklarációja üzenet értékű volt az Anschluss évének elején - ígéretet tett rá, hogy a problémát a későbbiekben is szívén fogja viselni.'

53 Megnyilvánulásaiban rendszeresen visszaköszöntek azok az elemek, melyeket az osztrák-magyar baráti viszonnyal kapcsolatosan hangoztatott. Egy 1937-ben megjelent írásában ismét kísérletet tett rá, hogy felhívja a figyelmet a magyargyűlölet, valamint a Volkstum és a haza iránt érzett szeretet megnyilvánulásai közötti éles különbségre. Sylvester igyekezett érzékletessé 749 ÖstA, AdR, NPA, Kt. 791, Liasse Ungarn III/l. 34031/31X11. 1936. 750 Az írást nem sokkal ezután a Grenzland július-agusztusi száma is közölte. 751 MOL, KÜM, K 63, 172. cs. 1936. 20/7. t. 2175/1936. '°

2 Burgenländisches Volksblatt, 1936. június 13. 753 Hétfő, 1938. január 31.