Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

VI. A HARMINCAS ÉVEK VÁLTOZÁSAI A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN

Nándor'

28 képviselő ecsetelte, mekkora aljasság volt Ausztria részéről a Magyarországból kiszakított nyugati területek elfogadása. A kismartoni kormány informátora szerint Urmánczy néhány nappal korábbi hódmezővásárhelyi beszédét ismételte meg. Ebben kizárta, hogy addig baráti viszony legyen a két ország között, amíg nem kerül sor az elrabolt területek visszaadására.

729 A magyar kormány illetékeseinek nem mindig sikerült megfékezni a hasonló fellobbanásokat. Rosszízű vagy éppen agresszív kijelentésekre többször ragadtatták magukat a térség községeiben fellépő szónokok. Példaként említhetjük Marton Bélát, aki szentgotthárdi hallgatósága előtt élesen kikelt Ausztria ellen. Marton a régi „hullarabló" hasonlatot sűrítette látványos „élőképbe". Azt hangoztatta, hogy Burgenlandot Ausztria a „halott Magyarországtól" rabolta, levágva annak kezét és lábát is. Ezt követően azzal fenyegette meg a szomszédos állam vezetőit, hogy Hitler visszaadja Magyarországnak az elrabolt területeket, s akkor Schuschnigg és Starhemberg „olyan kicsik lesznek majd, hogy elbújhatnak az egérlyukba".

730 Magyar részről az esetek többségében magánemberek, vagy alacsony beosztású hivatalnokok, községi jegyzők dühödt magyarellenes kirohanásait kellett szóvá tenni.

731 Volt azonban példa arra is, hogy magasabb pozícióban lévő tisztviselők visszaélései miatt vált szükségessé a fellépés. A legnagyobb visszhangot a jennersdorfi (Gyanafalva) kerületi kapitány utasításai váltották ki 1936-ban. A magyargyűlölő hírében állt Bezirkhauptmann felhívásaival és tényleges intézkedésekkel igyekezett korlátozni a burgenlandiak Magyarországra történő átjárását. Fellépésével bojkottot hirdetett a határ menti magyar települések, elsősorban Szentgotthárd iparosai és kereskedői ellen. A jennersdorfi helyi lapban kifejtett propagandájával, különösen pedig a határszéli útiigazolványok kiadásának korlátozásával rendkívül nehéz helyzetbe hozta Szentgotthárd gazdaságát, mely részben ismét az átjáró osztrák lakosság bevásárlásaira támaszkodott. Hátrányok érték természetesen a korlátozásokat elszenvedő burgenlandiakat is.

732 Az osztrák hatóságok kivizsgálták a gyanafalvi esetet, és megállapították, hogy a szóban forgó Josef Guggenlicher intézkedései nem irányultak Magyarország ellen, és a Budapestről érkezett jegyzék amúgy sem mindenben felel meg a valóságnak.

733 Mivel nem látták szükségesnek a tisztviselő eltávolítását, a magyar külügyminisztérium illetékesei javasolták a belügyi szerveknek, hogy válaszul korlátozzák az Ausztriában zajló magyar nyaraltatásokat.

734 A fentihez hasonló kisebb összezördülések azonban komolyabb nehézségeket nem okoztak, jelentőségük messze alulmúlta azt a kritikus határt, mely a jószomszédi kapcsolatokat megingathatta volna. Sokkal súlyosabb terhet jelentett, hogy a harmincas évek második felében a hivatalos nyilatkozatok ellenére aktívabbá vált az agitációs tevékenység a magyarországi német településeken. Az első intő jelek azonban már korábban, röviddel Hitler kancellári kinevezése után megjelentek. Az 1932-es Németországi elnökválasztás idején elárasztották Nyugat-Magyarországot a horogkeresztes propagandacédulák. A Mosonvármegye időben figyelmeztette olvasóit, hogy a „nemzeti szempontból" aggasztó jelenség nem véletlenszerű, hanem nagyon is célzatos, és összefüggésben áll a tavasszal megindult tömeges német vándorinvázióval, melyre „jó lesz éber szemekkel vigyázni".'

35 Az egyesített vármegyék nyugati 728 Urmánczy 1921-ben részt vett a nyugat-magyarországi bandaharcokban, majd a területi revíziós mozgalom egyik vezéralakja lett. 729 ÖstA, AdR, NPA, Kt. 796, Liasse Ungarn 2/3. 1932-34. Ad. 1. 46. 164.13/34. Fol. 364-367. 730 ÖstA, AdR, NPA, Kt. 788, Liasse Ungarn l/l. 1936. 36279/13. III. 1936. 731 MOL, KÜM, K 63, 172. cs. 1936. 20/7. 3787/936. 732 Gemeinde Nachrichten Jennersdorf, 1936. november 8. ill. MOL, KÜM, a Jogi Osztály iratai (K 70), 271. cs. IV/a. I. rész 2477/8. res - 1936. 733 ÖstA, AdR, NPA, Kt. 788, Liasse Ungarn 1/1. 1936. 36543/13/1937. 734 Lásd 732. sz. jegyzet 735 MVM., 1932. március 24.