Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

VI. A HARMINCAS ÉVEK VÁLTOZÁSAI A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN

kell tartani" - írta Thurner. 694 Valamivel később a miniszterelnökhöz intézett feliratában már nem sokat udvariaskodott. Egész kívánságlistát állított össze, természetesen ismét a „nyugati végek összeomlásárára" hivatkozva. 695 Az előbbiekből kiderül, hogy a soproni gazdaság igencsak érdekelt volt az osztrák partner­kapcsolatok megtartásában és kiszélesítésében. A kölcsönös érdekek hangoztatása, az egymásra utaltság gondolata, illetve ennek kommunikálása mindemellett elsősorban az osztrák publiciszti­kában fedezhető fel. Magyarországon a helyi sajtó sem nagyon mérte föl a regionális együttmű­ködésben rejlő lehetőségek hasznát, igaz ebben Európa-szerte sem voltak egyedül. A ritka kivé­telek között említhető az az írás, amely az Oedenburger Zeitung című lapban jelent meg 1932 már­ciusában, igaz nem soproni szerző, hanem Gratz Gusztáv tollából. Gratz a „volksdeutsch" irány­zattal kezdetben szembenálló Magyarországi Német Népművelődési Egyesület elnökeként a ha­zai németség birodalmi törekvésektől való függetlenségét kívánta megőrizni. Mint meghatalma­zott miniszter és rendkívüli követ részt vett a burgenlandi kérdés megoldásáról folytatott 1920­as tárgyalásokon, így jól ismerte a térség problémáit. 1930-től a Mitteleuropäische Wirtschaftstagung keretében működő Közép-európai Intézet megszervezője és igazgatója volt. 696 A magyarországi legitimizmus egyik fő képviselőjeként vonzódott a Monarchia által képviselt kö­zép-európai gondolathoz, ezért is üdvözölte a térséghez tartózó államok együttműködését. Cikke néhány nappal a Tardieu francia miniszterelnök bejelentése 697 után jelent meg. Az általa leírtak a háború óta először villantották fel annak a lehetőségét, hogy a térséget meg­osztó politikai ellentétek megszűnése vagy jelentős csökkenése mellett Sopron addig alapvető­en hátrányos földrajzi helyzete most éppenséggel előnyére válhatna, és a város ismét valami­féle regionális központ szerepét tölthetné be. Az államtudós és közgazdász Gratz szerint egy esetleg kiformálódó gazdasági együttműködésnek Sopron kedvező elhelyezkedéséből adódóan elsőszámú haszonélvezője lehet. Elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a feltehetően rövid időn belül megkezdődő tárgyalások olyan új körülményeket teremthetnek, melyeknek kö­szönhetően a város újabb gazdasági felvirágzás elé nézhetne. A francia tervben szereplő mező­gazdasági országok mindegyike Bécs piacát keresi, hogy termékeit értékesíteni tudja. Az egyez­mény létrejötte esetén azonban a mezőgazdasági exportőrök nem fogják közvetlenül felkeresni az osztrák főváros piacát, hanem arra törekednek majd, hogy az osztrák vásárlók a határon átjőve intézzék beszerzéseiket. Emiatt ezek az agrárországok olyan helyet keresnek majd kivi­telük lebonyolítására, mely egyikük területén, ugyanakkor Bécs közelségében fekszik. A keres­kedelmi emporium kiválasztásakor döntő érv lesz az is, hogy az illető hely rendelkezik-e azok­kal az infrastrukturális adottságokkal, amelyek az áruk fogadásához szükségesek. 698 A francia diplomácia Duna-völgyi politikája, mint említettük, zátonyra futott a többi ha­talom ellenkezésén, de nem illeszkedett bele a rövidesen - 1932. október l-jén - hivatalba lé­pett új magyar kormány külpolitikai elképzeléseibe sem. A Károlyi-kormány által még melegen ß90 Soproni vállalatok a beadványa a polgármesterhez az osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalások ügyében, 1931. már­cius 4. Sl, SVLt, 1404. a, Biz./1931. 691 Jobb közbenjárását kérte 1931. március 4. majd 27-én is. Lásd uo. 692 Uo. 694 Thurner felirata Wekerle Sándor pénzügyminiszterhez, 1931. augusztus 6. Sl, SVLt, 1404. a, 69. Biz./1931. 695 Az idegenforgalom fejlesztése érdekében 96 000 pengőt igényelt utcarendezésre, három milüót csatornázásra, 94000 és 63 000 pengőt a nyaralótelep vízvezetékére és csatornázására. A szintén az idegenforgalmat szolgáló közegészségügy fej­lesztésére (ami egyet jelentett a városi kórház bővítésekor keletkezett beruházási adóssággal) 420000 pengő volt az elvárás. A soproni gazdapolgár leányok önkéntes magyarosodását segítő és hazafias szellemű nevelését biztosító állami polgári le­ányiskola épületére szintén közel félmilliót igényelt. A város megsegítésére állami sorsjegyek kibocsátását is javasolta. 1931. március 11. Sl, SVLt, 1404. a, 22. Biz./1931. 696 Gyarmati György: Gratz Gusztáv a Monarchia felosztásának következményeiről. Történelmi Szemle 37. (1995) 93. o. 697 Lásd 597 sz. jegyzet 698 Oed.Zt., 1932. március 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom