Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

V. A HARMINCAS ÉVEK DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI PROBLÉMA NÉZŐPONTJÁBÓL

Meskó Zoltán igyekezett cáfolni a pángermán és a nemzetiszocialista irányzat azonosságát. Östör felszólalására adott válaszában sietett kijelenteni, hogy mozgalma „százszázalékig nemzeti, az államfő iránti hűséget és a száz százalékos nacionalimust hirdeti. Első feladata pedig nem a revízió, hanem a régi határok visszaszerzése." Meskó hangsúlyozta, hogy a mozgalomnak nemcsak Nyugat-Magyarországon, hanem a Duna-Tisza közén, Debrecenben és másutt is talaja van. Kikérte magának, hogy irányzatukat a „Győrig, vagy talán a Balatonig terjedő német határokról szóló mesékkel" kompromittálják. A irányzat "világapostolával" szembeni bizalmatlanságot azzal a történettel igyekezett eloszlatni, hogy Hitler szemben Dollfussékkal - nem engedett megrendezni a burgenlandiaknak egy kiállítást, mely az elszakított Nyugat-Magyarországot is bemutatta volna Berlinben. Hitler állítólag azzal indokolta döntését, hogy a terület státusza vitatott.

684 A téma hazai interpretációi közül szélsőjobboldalról maximum Szálasi Ferenc elképzelései jelentettek némi újdonságot. Szálasi 1935-ben jelentette meg Cél és követelések című dolgozatát. Az ebben szereplő „Hungária Egyesült Földek" elnevezésű térképvázlat nagyjából az egykori Lajtabánság területét kapcsolta volna be a „Magyarföld" vérkeringésébe „Nyugati Gyepű" néven.

685 Új Hungária koncepciója föderatív jellegű, nemzetiszocialista Nagy-Magyarország megteremtésére szólított fel. A különféle autonóm területek között felsorolt „Nyugati Gyepű"-höz, az országtól elcsatolt burgenlandi részek és a nyugati határszegély (Sopronnal, Magyaróvárral és Szentgotthárddal) tartozott volna. Szálasi 1936 novemberében elutasította, hogy a hazai németséget egyöntetűen pángermánnak bélyegezzék. Elképzelései szerint épp a német autonóm terület volt hivatott biztosítani, hogy a hazai németség megtalálja a helyét és jövőjét a magyar államban. Nem különbözött a többi elképzeléstől Szálasié a tekintetben, hogy Ausztria német megszállása után Burgenland, Hitler nagylelkű adományként Magyarországhoz, ez esetben a „Hungarista Birodalomhoz" került volna. 686 Idehaza mindazonáltal erős kételyek merültek fel a Führer adakozó kedvét illetően, s — mint utaltunk rá — sokkal inkább tartottak attól, hogy a pángermán elképzelések jegyében Nyugat-Magyarország német nemzetiségűek által lakott területei is a Harmadik Birodalom részeivé válnak. 684 Uo. Meskó Zoltán felszólalása. 685 Ungváry im. 686 Tilkovszky 1998. 105-106. o.