Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
V. A HARMINCAS ÉVEK DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI PROBLÉMA NÉZŐPONTJÁBÓL
Az osztrákok visszafogottsága csak részben volt köszönhető saját elhatározásuknak. Jelentősen befolyásolta a hivatalos Ausztria magatartását az a mértéktartás, amellyel Németország viszonyult a rendezvénysorozathoz. Az ünnepi aktus lebonyolítására 1932. szeptember 12-én és 13-án került sor. A fő helyszín természetesen Kismarton volt. Bár helyi társadalmi szervezetek, elsősorban alldeutsch csoportok buzgólkodtak azon, hogy a tartomány népiségét és a mögötte álló Német Birodalom szilárd támogatását demonstrálják, a próbálkozás Berlinben nem talált túlzott támogatásra. Kismartonban a Deutscher Schulverein szervezett találkozót fiataloknak Az ifjúság nevében levelet fogalmaztak Hindenburg elnöknek, melyben hódolatteljes üdvözletük kifejezése mellett kijelentették: a világ semmilyen hatalma sem kényszerítheti őket arra, hogy tartósan elfogadják az „egy nép két államban" doktrínáját. 607 Az államfő kabinetirodája utasította a Birodalom követségét, hogy az elnök köszönetét megfelelő formában tolmácsolja, de semmilyen egyéb biztató üzenetet nem továbbítottak Kismartonba. A német (és az osztrák) diplomáciának ezekben a napokban a két állam közötti vámunió körüli bonyodalmak okozták a legfőbb fejtörést. A hágai Állandó Nemzetközi Bíróság szeptember 6-án - igaz csak elnöki szavazattal - kimondta, hogy a - jelentőségéből közben sokat veszített - vámunió terve ellentétben áll a német és az osztrák állam nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ebben a pülanatban nem állt érdekében a Julius Curtius vezette német külügyi apparátusnak, hogy a tematikát az érdeklődés középpontjában tartsa. A burgenlandi események pedig nem kis mértékben - erre már korábbi példák számos alkalommal figyelmeztettek -épp e téma köré csoportosultak. Kurt von Rieth birodalmi követ óvatosságra intett a túlzott aktivitással szemben, egyszersmind azonban úgy gondolta, a hazafias német szervezetek felkérését nem lenne tanácsos kategorikusan visszautasítani. „(.••) Magyarországhoz fűződő kapcsolatainkra való tekintettel nem tartanám helyesnek, ha a Birodalom ezeken az ünnepségeken képviseltetné magát. A nekem magánúton eljuttatott meghívásnak emiatt nem szándékozom eleget tenni. Hasonló okokból a Neues Wiener Extrablatt óhajának teljesítésétől is eltekintettem. A lap arra kért, lépjek fel a külügyminisztériumnál annak érdekében, hogy a birodalmi elnök, a kancellár és a külügyminiszter álljon rendelkezésre a lap szeptember 12-i különszáma részére. Most azonban az Österreichisch-Deutscher Volksbund 608 kérte, hogy a szövetség ez évi ülésén személyesen jelenjek meg. Az összejövetelre 12-13-án kerül sorra Kismartonban. Tekintettel az ÖDV különleges helyzetére, azokra a szolgálatokra, melyeket eddig teljesített nekünk Ausztriában, valamint azokra is, melyeket a későbbiekben még nagyobb mértékben teljesítenie kell, nem látom lehetőségét, hogy a meghívást visszautasítsam. Ez annál is inkább nehézségekbe ütközne, mivel a mellékelt program szerint [Hans] Schürff igazságügy miniszter mellett az osztrák nemzetgyűlés elnöke, Renner is felszólal az ülésen, melyen Löbe mellett több Reichstag képviselő részt vesz. Nemcsak az ÖDV berkeiben, hanem jóval szélesebb körökben sem keltene kedvező benyomást, ha a német kormány egy ilyen, az osztrák-német közeledést érintő kérdésben visszafogottabbnak mutatkozna, mint maga az osztrák kormány. Kismartoni tartózkodásomkor természetesen igyekszem arra korlátozni jelenlétemet, hogy az ÖDV ülésén részt vegyek és más egyéb ünnepi rendezvényeket el fogok kerülni. Ha időközben megkezdeném korábban kért szabadságomat, úgy Clodius [Carl, követségi tanácsos - TL] utazna Kismartonba az én képviseletemben. Ez azzal az előnnyel járna, hogy részvételünk kifelé kevésbé tűnne látványosnak, mintha személyesen vennék részt a gyűlésen. Tekintettel arra a különleges érdeklődésre amelyet egyes országok - beleértve Franciaországot - a Volksbund ülésével kapcsolatban tanúsítanak, kívánatosnak tartom a külügyminisztériumot a fentiekről infor607 A DSV távirata Hindenburgnak, 1931. május 24. PAAA, II. b, Bd. 4, Pol. 6, R 73415 608 A szervezet 1923-ban Berlinben jött létre, az anschluss-gondolat terjesztésére. Elnöke Paul Löbe volt. 1925-ben, Bécsben megalakult a Volksbund osztrák tagozata. Lásd Kerekes 1966. 50. o.
