Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
IV. A REGIONÁLIS HELYZET ALAKULÁSA A HÚSZAS ÉVEKBEN
forgalomban közlekedők, akik nem a határállomást, hanem a hozzájuk közelebb eső átkelőpontokat használták, nem utazhattak 15 kilométernél távolabbra. 481 Elsősorban az idegenforgalmat és a bevásárló turizmust érintette hátrányosan, hogy 1925-ig az országba érkező külföldi állampolgárok kötelesek voltak jelentkezni a területileg illetékes körjegyzőségen vagy rendőrkapitányságon. Az időigényes és vesződséges gyakorlatot a 200.000/VII. 1925. sz. belügyminiszteri rendelet megszüntette ugyan, ám továbbra is kötelező maradt a bonyolult kies bejelentőlapok megvásárlása és kitöltése. 482 A könnyítések alig változtattak a gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, kommunikációs kapcsolatok elsorvadásán, ami rányomta a bélyegét a térség községeinek és városainak későbbi sorsára. 1920-tól Magyarország-szerte torz településszerkezet alakult ki. Egyes régiók elvesztették vonzásközpontjaikat, máshol a megmaradt, különböző hierarchiaszintű városok vonzáskörzetének egy része került át a határ túloldalára. Ilyen helyzetbe került a nyugati határszélén Szombathely, Kőszeg és Sopron. Az utóbbi esetében a nyugat-magyarországi kérdés konszolidációja idején (jellemzően a burgenlandi tartományi székhely kérdésének rendezésével szinte azonos időben), 1924-25-ben került sor bizonyos kiegyenlítésre. A közigazgatási beosztás arányosítása és Sopron regionális szerepének erősítése érdekében Sopron vármegye törvényhatósági bizottsága (mely „ugyan nem tudott beletörődni a győzedelmes háború után a lelkiismeretlen izgatás és a forradalom által meggyöngített szerencsétlen országunkra egyoldalúan rákényszerített, békeszerződésnek csúfolt trianoni békediktátum igazságtalanságába") kérte az illetékes kormányszerveket, hogy az elcsatolt területek visszatértéig a soproni járást néhány községgel kikerekítsék. 483 A törvényhatóságot a Civitas Fidelissima iránt érzett „köteles hála és Sopron felsegítésének szándéka" késztette a javaslat elfogadására. A racionalizálás szándékától vezérelt javaslat előterjesztői a terv megvalósulásától azt is várták, hogy az átcsatolt községek üzleti forgalma sokkal inkább Sopron felé terelődik. 484 A belügyminiszter 1924. augusztus 12-én kelt és 1925. április lien életbe lépett rendeletével határozott az új közigazgatási beosztásról, és a soproni járást 9 községgel egészítette ki. 485 A piaci és igazgatási körzetek átrendeződésének részeként egyes településeknek sikerült átvenni az elcsatolt vonzáscentrumok funkcióinak egy részét. Térségünkben Magyaróvár helyzete erősödhetett azáltal, hogy az elszakított Pozsony és kisebb mértékben Bécs regionális feladatait részben megörökölte. 486 Korábbi közigazgatási szerepétől való megfosztása (a vármegyeközpont áthelyezése) azonban legalább ennyi káros következménnyel járt a város számára. A megyei adminisztráció Győrbe kerülésével több száz ember megélhetése került veszélybe Mosón megye egykori központjában. A környék viszonylagos fejlettsége (működő ipara és jól termelő mezőgazdasága) mindazonáltal kiegyenlítőleg hatott a nehéz helyzetbe került megyében. A vasi székváros, Szombathely ugyan szintén sokat veszített 481 Kamarai jelentés, 1925. június, 199-201. o. 482 Kamarai jelentés, 1925. június, 199. o. A gazdasági érdekképviseleti szervek (pl. a Szombathelyi Kereskedők Társulata, a Szombathelyi Ipartestület, a Kőszegi Kereskedelmi Kör és a kerületi kamara is) egyébként a politikai helyzet konszolidációjától rendszeresen kérték a kormánytól az Ausztriával szemben fennálló útlevél- és vízumkényszer megszűntetését célzó tárgyalások megindítását. Az első indítványt 1923-ban tették erre vonatkozóan. Ezt később többször megismételték. Kamarai jelentés, 1927. január 23-24. o. 483 A békék után a soproni járásba sorolt községe száma 23-ról 17-re fogyatkozott. Ez a szám valóban jóval kevesebb volt, mint az átszervezésben érintett kapuvári (33) vagy a csepregi (48) járások falvainak száma. 484 Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának átirata Sopron város tanácsának, 1924. február 12. SI, SVLt, IV. 1403. d, 538. d. IX. 63/922. 485 Leirat a soproni járás kikerekítése tárgyában, 1925. május 11. uo. 486 Lásd Zeidler 2002. 20. o. Vö. Győri Róbert: Városi vonzáskörzetek a határmegvonás előtt és után. PhD értekezés [2004] (kézirat), 7.2. fejezet, 5., 8. o.
