Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ Jelen könyv előzménye a Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Doktori Programjának keretén belül, 2005. június 26-án hasonló címen „summa cum laude" minősítéssel megvédett doktori disszertáció. A téma kutatását az ugyancsak a pécsi egyetemen Dr. Vonyó József témavezetésével készített és megvédett diplomadolgozat inspirálta. Az említett munka a két háború közötti képviselőválasztások témájával foglakozott. A választás-történetek (1931 és 1935) feldolgozása után érlelődött meg bennem a gondolat, hogy a politikai história nézőpontjából, összefüggő elbeszéléssé egészítsem ki a két háború közötti időszak helyi fejleményeit. így került sor az 1939-es képviselőválasztások vizsgálatára is, melynek eredményétől azt vártam, hogy - megerősítve az országos folyamatok elemzése során feltárt összefüggéseket - sikerül bizonyítani a történések külpolitikai meghatározottságát. Az eredmények igazolták e várakozást, egyszersmind azonban azt mutatták, hogy az Anschluss után, a második világháború előestéjén Magyarország külpolitikai helyzete, Sopronban talán az országos átlagnál is erősebben befolyásolta az események alaphangját. A történet szálait visszagombolyítva cáfolhatatlanná vált, hogy az első világháború utáni osztrák-magyar területrendezés, a soproni és Sopron környéki népszavazás élénk emléke mellett a kérdésnek évekkel később is élénk politikai kisugárzása volt. A térség helyzetét az 1921 utáni években is számottevően befolyásolta az időszerű osztrák-magyar, német-magyar, olasz-magyar, német-osztrák viszony, s a Nyugat-Magyarországgal kapcsolatban nyitva hagyott kérdések számos következménye. Mindezek pedig - anélkül, hogy a probléma jelentőségét túlhangsúlyoznánk - visszahatottak az említett viszonylatokra. A „nagypolitika" témánkkal kapcsolatban álló eseményeinek felderítése mellett egyre inkább foglalkoztatott a Sopronban és környékén rendezett népszavazás utóélete, annak szellemi öröksége, kanonizálódása az országos és helyi politikai- és köztudatban, a kialakuló népszavazási kultusz szakrális jegyei, hősei, mitikus terei. (Mivel ezek a spirituális elemek rendkívül szerteágazóak, és napjainkban újraéledni látszanak, jelen könyvben csak a kérdéssel kapcsolatos gondolattöredékek kaptak helyet. A probléma részletes kifejtése egy következő dolgozat tárgya lehet.) A fentiek nyomán kibontakozó téma vázlatával a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolája Történettudományi Doktori Program „Európa és a magyarság a 18-20. században" Doktori Téma hallgatója lettem. A későbbiekben a program keretén belül folytattam a kérdéssel összefüggő vizsgálódásaimat. Az ott tapasztaltak legjobb útmutatóimmá váltak, miközben a folyamatos munkára is ösztönöztek. Megszülető, fésületlen mondataim cikkekben, előadásokban értek összefüggő gondolatokká és kezdtek alakot nyerni. A lassan befejezett (bár le nem zárt) dolgozat első fejezetei elsősorban korábban kiadott publikációk felhasználásával készültek. E szakaszok újszerűsége legfeljebb abban mutatkozhat meg, hogy néhány idegen nyelven megjelent interpretáció első hazai hivatkozására itt került sor. A nemzetközi és hazai szakirodalom eredményei természetesen az értekezés belső fejezeteiben is segítették egy-egy problémakör értelmezését, hozzájárultak pontosabb következtetések levonásához. A primer források felhasználására a dolgozat belső, tartalmi része