Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE
Schaffer Antal, Altdörfer Viktor nevét, akik azonban a Deszkásy-féle kaszinótörténet leírása szerint már a következő évben visszaszállingóznak. 1881-ben új alapszabályokat fogadott el a belügyminiszter, melyek szerint a „soproni Kaszinó-egylet művelt és feddhetetlen jellemű férfiaknak és a 4. §-ban szabályozott módozatok és megszorítások mellett önálló nőknek egyesülete társulati célokra. Az egylet hírlapokat és folyóiratokat járat, könyvtárát a tagok rendelkezésére bocsátja, alkalmat nyújt barátságos társalgásra és érintkezésre, mulatságokat rendez és mindezek által a városi társas élet emelésében és előmozdításában főtényezŐként szerepel". 363 Tagok voltak még: az 1880-as években Kapi Gyula evangélikus tanítóképzőintézeti, Bäumel Ede reáliskolai tanár, Payr Sándor teológiai tanár, az 1890-es években Büttl János fegyintézeti tanító, Laehne Vilmos intézetigazgató, Szlimák Lajos, Viszota Gyula tanárok, a huszadik század első éveiben Petz Gusztáv, Ágh Lajos, Kárpáti Sándor, Hollós János, Ruhmann Jenő és Szabó Kálmán tanárok. Az 1877-ben alapított Soproni Irodalmi és Művészeti Kör alapító tagjai között ott találjuk Lauringer Ernő főreáliskolai és Payr Sándor líceumi tanárokat, a kör 1879-1880 évi tagnévsorában ott szerepelnek Csöndes Ferenc, Kapi Gyula, Kárpáti Károly, Király József, Laehne Frigyes, Moller Ede, Müllner Mátyás, Salamin Leó, Ulber Mátyás, Ujváry Béla, Wallner Ignác, Winkler Adolf, Bella Lajos középiskolai tanárok nevei. 364 Kárpáti Károly főreáliskolai tanár 16 évig volt az egyesület főtitkára, majd másodelnöke és elnöke. Ez a kör lett az egyik központja a magyar nyelvű társaséletnek, oly módon, hogy „száműzte magától a politikát, a felekezetiséget, a nemzetiségi torzsalkodást, a sovinizmust és az erőszakot, mely nem épít, hanem rombol". 365 Az egyesület saját könyvtárat alapított, pályadíjakat tűzött ki, segélyezte a soproni magyar dalkört és a népkönyvtárat. Ingyenes magyar nyelvi tanfolyamot indítottak, amelyen a kör tanár tagjai tanították az érdeklődőket. A Soproni Képzőművészeti Kört 1897-ben műkedvelők hozták létre elsősorban azért, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtsenek a városban élő festőknek, szobrászoknak. 366 Az első kiállításokon még nagyon vegyes volt a kiállított képek színvonala, hisz az amatőrként festegető úriasszonyok ugyanúgy szerepeltek műveikkel, mint a soproni középiskolákban rajzot tanító festőművészek. Később egyre inkább letisztult a kiállítások anyaga, a soproni festőművészek több generációjának adott jelentős támogatást kör azzal, hogy 89 I 40. kép - Rösch Frigyes főreáliskolai tanár egy szervezetben fogta össze a őket és a támogató tehetősebb polgárokat. Álljon itt a teljesség igénye nélkül néhány név: Seemann Kálmán és Häuser Károly a főreáliskola rajztanárai, a Storno család több nemzedéke, Soproni Horváth József, Mühl Aladár, Sterbenz Károly. A város is sokat köszönhet művészeinek, hisz közreműködtek a helyi plakátok, könyvillusztrációk tervezésében, a Kaszinó épületének, a Városszépítő Egylet által építtetett Hubertusz-lak, és egyéb középületek díszítésében, köztéri szobrok felállításában. 367 A Képzőművészeti Kör munkája azonban kevesebbet ért volna, ha nem alakul meg a Soproni Városszépítő Egyesület, amely szó szerint a város szépítésén munkálkodott 1869 óta. Ez talán a legtöbb tagot számláló, és leghosszabb időre visszatekintő egyesület, amely több, mint százharminc éve, a mai napig folyamatosan fennáll. Az egyesület aktívan részt vállalt a városfejlesztési tervek kidolgozásában és végrehajtásában, a Képzőművészeti Körrel együtt a közparkok, sétányok, erdei utak kiépítésében, emléktáblák, szobrok elhelyezésében. A Városszépítő Egyesület 1903-ban — Hatvan Ferenc kereskedelmi iskolai tanár által — alapított Dunántúli Turistaegyesülettel közösen építette ki Tómalom-fürdőt, létesített pihenőket a város környéki forrásoknál, gondozta az erdei utakat. A Városszépítő Egyesületben jeles tanáregyé-
