Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE
Nyelvismeret 1869 1880 1890 1900 1910 1920 5. táblázat. Magyar anyanyelvű 4877 8104 13 540 15 022 17 166 A lakosság nyelvismeret Nem magyar anyanyelvű, szerinti megoszlása magyarul tud 5417 5925 7974 10 301 11 301 Sopronban 1869—1920 Nem magyar anyanyelvű, között 52 magyarul nem tud 12 928 13 184 Il 964 8609 6781 Összesen -23 222 27213 33 478 33 932 35 248 Összesen beszél magyarul ~ 10 294 14 029 21 514 25 323 28 467 írni-olvasni tudás 1869 1880 1890 1900 1910 1920 6. táblázat A hat évnél idősebb népesség 18 285 19 960 23 595 29 388 29 833 32 167 A lakosság írni-olvasni Ebből írni-olvasni tud 14 241 16 420 20 111 27 096 28 328 30 906 tudása Sopronban Ebből írni-olvasni nem tud 4044 3540 3484 2292 1505 1261 1869—1920 között 5 ' telt egyre inkább a német-magyar ügyintézési nyelv váltotta fel a közigazgatásban, míg az irodalom terén — nem utolsó sorban a középiskolákhoz, illetve az egyházak tevékenységéhez kapcsolódóan — mind a magyar, mind a német nyelv művelése magas színvonalon folyt. A városlakók maguk a realitásokhoz igazodva, természetes állapotként kezelték a két nyelv egymás melletti használatát. A 19. század elején még németül vezetett tanácsülési jegyzőkönyveket 1843-tól túlnyomó részben magyarul, majd 1846-tól, amagyarnyelv 1844es hivatalos államnyelvvé emelését követően 1849 közepéig (a világosi fegyverletétel idejéig) kizárólag magyarul írták. 1849 második felétől újra a német lett a közigazgatás nyelve. Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy a városi tanács 1849. augusztus 7-én tartott ülésén arról határozott.hogy a német mint hivatalos nyelv behozatalakor — tekintettel a nemzetiségek jogegyenlőségére — a magyaroknak a magyar nyelven íráshoz való jogát elismeri. 58 A neoabszolutizmus időszakában visszaállították a német nyelvet. 59 A Bach-korszak német nyelvű ügyintézését 1860-tól egyre inkább a kétnyelvűség váltotta fel a hivatali és a kulturális életben. 1861. január 1-től ismét magyar lett a jegyzőkönyvvezetés nyelve. Egyes újságok magyar alcímmel jelentek meg, mint például az Oedenburger Intelligenz- und Anzeige Blatt, amely 1860-tól a Soproni Értesítő alcímet viselte. Ugyancsak érdekesen tükrözi a korabeli nyelvi viszonyok alakulását a Kaszinó nyelvhasználata. A városi vezető polgárság mellett a városban is házzal bíró környékbeli nemeseket és a magasabb beosztásokat betöltő hivatalnokokat tömörítő Kaszinó Egyesület választmánya 1860. november 20-i ülésén úgy határozott, hogy „az egylet ügyletei tanácskozásnál és a jegyzőkönyv vezetésénél a magyar nyelvnek használata azon megjegyzéssel hozatik be, hogy bárki az egylet ügyeire vonatkozó javaslatokat, indítványokat és véleményeket magyar vagy német szóval és írásban egyaránt előterjeszthet és hogy a választmány a magyar nyelven vezetett jegyzőkönyvnek az eredetihez csatolandó hű fordításáról a magyar nyelvben nem eléggé jártas tagok számára gondoskodni fog". 60 6. kép - Neológ zsinagóga a Templom utcában A dualizmus kori soproni nyelvi és kulturális viszonyokrajellemző a magyar és németnyelvű napilapokviszonylagnagyszáma.Magyarnyelvűnapilapokvoltak:a Soproni Hírlap ( 1893— 1945), a Soproni Napló (1897— 1919), a Sopron (1873—1913), és a Sopronvármegye
