Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

még azokat a tanáregyéniségeket, akiknek tevékenysége messze kiterjedt saját iskolájuk falain kívül is a hazai tudományos élet, irodalom, közművelődés sokféle ágára. A függelékben mellékelt tanári életrajzok kis gyűjteménye e szempontból is impozáns lehet az érdeklődő olvasó számára. 3-4AZ ISKOLÁK VONZÁSKÖRZETE, A TANÁROK ÉS DIÁKOK HONOSSÁGÁRA, FELEKEZETI ÉS NYELVI VISZONYAIRA VONATKOZÓ STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN Izgalmas kérdése az iskolatörténet-írásnak, hogy kik voltak azok a tanárok és diákok, akik az adott tanintézetben dolgoztak és tanultak hosszú éveken át. Iskolai értesítők statisztikái,nekrológok, éves jelentések szolgálnak adatokkal egy-egy konkrét iskola esetében. Még ennél is bonyolultabb a kérdéskör, ha egy egész gyon nehézkes több intézmény adatainak egymással való összevetése. A továbbiakban kétkülön kategóriában vizsgálom az iskolák és a város vonzáskörzetét, egyrészt a tanárok, másrészt a középiskolai diákság tekintetében. A tanárok esetében ötven életrajz alapján kísérlem meg bizonyos tendenciákra felhívni a figyelmet. Statisztikai táblázatok összeállítására — az adatok sokszínűsége és eltérő mélysége miatt — nem vállalkozhattam. A tanulóifjúság összetételére vonatkozó adatgyűjtés könnyebbnek bizonyult, az iskolai értesítőkben közölt statisztikák jó támpontot adtak. Valamennyi iskola teljes 19. századi statisztikáját feldolgozni a disszertáció keretében lehetetlenség, annál is inkább, mivel az értesítők évenkénti kiadását és a rendszeres statisztikai adatszolgáltatás kötelezettségét csak az 1849-es Entwurf írta elő. Úgy gondolom, hogy az országos vonzáskörzetű középiskolák (a gimnáziumok és a főreáliskola) méltóképpen reprezentálják az iskolaváros Sopron vonzáskörzetét. Az adatok összevethetősége és viszonylag egyenletes színvona43. kép - Az első magyarországi dalostalálkozó 1863-ban a Széchenyi téren város tanárainak és diákjainak származására, vallási, nyelvi viszonyaira kíváncsi a kutató. Az egyes iskolák gazdagabb vagy szegényesebb statisztikái önmagukban érdekes adalékokkal szolgálnak, azonban épp az eltérő adatgyűjtési szempontok, kategóriák miatt nála indokolta, hogy ezeknél a tanintézeteknél a századforduló éveinek tanulói statisztikáit vizsgáljam meg részletesebben. (A középfokú iskolák általában a városból ill. a városkörnyékről fogadták a tanulókat, ezek vizsgálata sokkal egyneműbb képet mutatna