Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE
osztásáról. A kultuszminisztériumhoz kerültek az állami és egyéb fenntartású (felekezeti, községi, magán) iskolán belüli, valamint a fiatalok értelmi, erkölcsi, testi nevelését célul kitűző, iskolán kívüli egyesületek. Az egyházi gyermek- és ifjúsági hitbuzgalmi egyesületek létrehozásához nem volt szükség belügy- vagy kultuszminisztériumi engedélyre, csak az illető felekezet egyházmegyei vezetőjének engedélye kellett hozzá. 320 3.3.1.1. Önképzőkörök Az iskolához szorosabban kapcsolódó egyesületek között első helyen az önképzőkörök munkájáról essék néhány szó. Ezek a diákegyesületek a tanulók kezdeményezésére jöttek létre a tananyagon túli ismeretszerzés, illetve az önálló alkotás folyamatának elsajátítása céljából. Az önképzőkörök ugyanúgy működtek, mint a felnőttek egyesületei: volt alapszabályuk, tagjaik rendes és pártoló tagok lehettek, az önképzőköri avagy ifjúsági könyvtár gyarapítására tagdíjat fizettek. Az önképzőkör munkáját egy, általában a diákok által felkért patronáló tanár irányította, a kör tagjai maguk közül tisztségviselőket — elnököt, alelnököt, titkárt, pénztárost, könyvtárost — választottak. Kéthetente vagy havonta tartották üléseiket, melyeken az előre kiosztott témákból felolvasásokat tartottak, társaik munkáját értékelték. A befizetett tagdíjból kisebb díjakat is kitűztekkülönféle pályaművek elkészültéért. Gyakran működtek közre az iskolai énekkarokkal együtt az iskolai ünnepségek szervezésében. Az evangélikus líceumban alakult meg 1790-ben az ország első önképzőköre, a Magyar Társaság. A kör kezdeményezője, Kis János így emlékezett vissza az alapítás körülményeire: ,,A' magánszorgalom divatozása ada 1790-ben léteit az attól fogva mind eddig fenálló soproni magyar kis társaságnak is. Én legelébb Némethet, azután más egy pár barátomat felszólítottam, hogy gyűljünk össze hetenkint egyszer 's olvassunk egymás Ítélete meghallgatása végett magyar nyelven készítendő munkákat. A'gondolat kedvelést nyere. Mártius 20-kán összejövénk, magyarul tanuló társaság' neve alatt egyesületet alakítánk's az egyesületnek azt á négy törvényt szabánk: hogy hetenkint minden szombaton délest, midőn oskola nem szokott tartatni, legalább két óráig gyülekedjünk, a'köz megegyezéssel feladandó foglalatosságokat kiki véghez vigye, munkája barátságos megítéléséért senki ne nehezteljen 's á gyűlésben megjelenést elégséges okok nélkül el ne mulassza. Ezen törvények következésében köz megegyezéssel eleintén minden található 's általunk meg38. kép - Kis János a Magyar Társaság megalapítója érthető magyar grammatikákból és bár melly nyelvbeli rhetorikai's poezisi theoriákból kivonatokat adánk fel tárgyakul." 321 A Magyar Társaság már a kezdet kezdetén jóval több volt, mint iskolai önképzőkör. Tagjai levelezésben álltak a kor nagyjaival, támogatta őket Kazinczytól a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferencen keresztül a Georgikont létrehozó Festetich Györgyig számos nagyság. 322 Élénk figyelemmel kísérték a korabeli társadalmi eseményeket, előfizetői voltak a bécsi Hadi és Más Nevezetes Történetek, a komáromi Mindenes Gyűjtemény és a pozsonyi Magyar Kurír című lapoknak. 323 1805-ben jött létre a Magyar Társasággal párhuzamosan a Német Társaság. Szép számmal voltak olyan diákok, akik mindkét egyesületbe beléptek. 1848-ban felmerült a két társaság összeolvasztásának és Ifjúsági Körré alakításának gondolata. A Német Társaságot meg is szüntették, de a közös egyesület nem jött létre. 1851-től Magyar Egyletként, 1874- tői Önképző Körként működött a társaság, amely 1876-tól ismét régi nevét vette fel. A célként kitűzött feladatot — az önművelést és a nyelv ápolását — az egyesület folyamatosan gyarapodó könyvtára segítette. 1840-ben, a Magyar Társaság fennállásának ötvenedik évében már 1 200,1913-ban 4 000 kötetes könyvtárral rendelkezett az egylet. 324 A líceumban az 1875-ben a Magyar Társaságtól függetlenü 1 alakult Ifjúsági Olvasókör tevékenységével
