Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE
A gazdasági hanyatlás korszaka a reformkorral és a vasútépítésekkel köszöntött be. Legelőször a 18. század végén a lengyel piacok elvesztésével amúgy is meggyengült borpiac rendült meg, amikor 1834ben a német vámunió, majd 1838-ban az osztrák kormány által bevezetett borfogyasztási adó szinte lehetetlenné tette a bor kivitelét. További gondokat okozott az 1840-es évek elején a Bécs—Olmützi vas4. A Kaszinó épülete a Széchenyi téren, előtérben a villamossal útvonal kiépülése, mert a vasúton Bécsbe szállított olcsó lengyel gabona visszavetette a Sopronon keresztül zajló gabonakereskedelem forgalmát. A nagy lehetőség, a Buda—Bécs vasúti összeköttetés sem Sopronon keresztül valósult meg, mert az országgyűlés döntésének következtében a vasút nyomvonalát nem a Duna jobb, hanem a bal partján jelölték ki. A környék nagy földbirtokosa, a város 1835-ben megválasztott első díszpolgára, Széchenyi István érdeme, hogy 1847-ben megnyílt Magyarország második vasútvonala a Sopron—Bécsújhelyi vasút. Ez a vonal egyrészt a Béccsel való összeköttetést volt hivatott szolgálni, másrészt továbbépítésével Nagykanizsa felé a Bécs—Trieszt vasút továbbra is biztosította volna a város kereskedelmi csomópont szerepét. 16 Bár később mind a bécsi, mind a kanizsai vonal megépült, egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bécsből a vasúton jó minőségű iparcikk áramlott Sopronba, akadályozva a helyi ipar fejlődését. A Bécset az Adriával összekötő vasút sem Sopronon, Kanizsán és Fiúmén, hanem a Semmeringen át Grácon és Trieszten keresztül valósult meg. A kanizsai vonal csak azután épült meg 1865ben, hogy az 1859-ben kiépült Győr—Kanizsa vasút már átvette a horvátországi és szlavóniai sertéskereskedelemben a közvetítő szerepet Soprontól. 17 1830 körül a Soprontól alig 90 kilométernyire fekvő Győr már a magyarországi közvetítő kereskedelem egyik legfontosabb állomása volt. Fényes Elek szerint évi 400 hajó fordult meg a győri kikötőben, melyek Bécs felé gabonát, dohányt, gyapjút, bőröket, lovakat, ökröket, sertést, mézet, viaszt szállítottak, onnan pedig épületfát, vasat, luxuscikkeket, gyarmatárut hoztak magukkal. Az 1846ban megépült Bécs— Bruck vasutat 1855-re építették tovább Győrig, egy évre rá kiépült a Győr—Újszőny vonal is. Ezzel a vasútvonallal Győr lett a nyugati országokba irányuló távolsági kereskedelem magyarországi átrakodó állomása: a hajón szállított termény Győrtől vasúton folytatta útját Bécsig. 18 A szállítmányozásban tehát óriási veszteségek érték Sopront. Az eddigi közúti fuvarozás helyett a kiépülő vasutak az új útvonalak mellett új kereskedelmi csomópontok kialakulását eredményezték. A piacok elvesztése azonban nem egyik napról a másikra történt, és a város sem nézte tétlenül gazdasági életének megrendülését: voltak pozitív törekvések is a kereskedelem, ipar és hitelélet fellendítésére a reformkorban. Széchenyi kezdeményezésére hozták létre az ország első gőzmalmát Sopronban 1836-ban, a szükséges gőzgépet Széchenyi angliai öszszeköttetései útján szerezte be. A részvénytársaságként működő malom azonban a gabonapiac fentebb taglalt elvesztése miatt hamarosan tönkrement. 19 A 18. század végén alapított cukorgyárat, amely Sopron egyetlen jól prosperáló gyára volt a reformkorban, Rupprecht János futtatta fel. 20 1842-ben nyílt meg a Soproni Takarékpénztár, szintén Széchenyi kezdeményezésére. Az országban negyedikként létrejövő takarékpénztár olyannyira életképesnek bizonyult, hogy egészen 1944-ig fennállt. 21 A város 1843-ban megpróbálkozott azzal is, hogy az elveszett piacok helyett újakat szerezzen: a gyapjúkereskedelembe kívánt bekapcsolódni. A gyapjú a reformkori magyarországi külkereskedelem egyik fontos kiviteli cikke volt, az országban azonban csak Pesten volt nagyobb gyapjúvásár. Sopron a Dunántúl gyapjúkereskedelmét szerette volna kézbe venni, és a vásártartási jogot 1846-ban meg is kapta Bécstől, de a vásárokon mégsem volt jelentős forgalom. 22 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában — tekintettel a város Bécshez való közelségére — nem lehet olyan mozgalmas és látványos forradalmi eseményekről tudósítani, mint Pest és Buda vagy az ország más vidékeinek esetében. Március 15én a pozsonyi országgyűlésről hazatérő Széchenyi János gróf hatalmas tömeg előtt ismertette a 12 pontot és a diéta határozatait, másnap megalakult a nemzetőrség. Április elején a líceumi diákok forradalma iskolájuk szervezetének megreformálását kívánta, felhívá-
