Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓRA
2.2.1.4. A városi oktatásirányítás A városi iskolaügyek irányítására a városi tanács gyakorlatilag 1867-ig nem hozott létre külön szervezetet, az iskolaügyeket az adott évben megbízott tanácsnok az egyéb városi feladatok között intézte. Elsősorban a népiskolákkal foglalkozott a tanács, az egyházi kezelésben lévő középszintű iskolák (pl. katolikus, evangélikus gimnázium) fenntartóikon keresztül tartották a kapcsolatot a várossal, attól pénzügyileg és szervezetileg is függetlenek voltak. Az első komolyabb ügyintézést kívánó iskolaügyek a polgári korban jelentek meg, amikor már Sopron város is iskolafenntartóvá vált — mint például a felekezeti alreálokból 1868-ban egyesített községi főreáliskola, vagy a polgári iskolák esetében. 1867-ben hozta létre a város az Iskola Bizottmányt (Tanodái Bizottmány vagy SchulCommission), amely a városi iskolaügyeket volt hivatott koordinálni, elsősorban az elemi iskolák, ill. a rajziskola ügyeit intézve. 46 1873-tól,aTörvényhatósági Bizottság megalakulásával, annak egyik szekciójaként, mint Tanügyi Szakosztály működött tovább, külön Reáltanodái Bizottsággal és Népiskolai Bizottsággal. 47 1903-tól a Polgármesteri Hivatal IV. osztálya foglalkozott a közművelődési ügyeken belül az iskolaügyekkel. 48 Általánosságban elmondható, hogy a város csupán a hátteret biztosította a középiskolák számára, tanügyigazgatási, felügyeleti kérdésekbe nem folyt bele. E tekintetben a középiskolák közvetlenül a tankerületi főigazgatóval, ill. fenntartójukkal tartották a kapcsolatot. A városi fenntartású intézményeknél — például az iparostanonciskola, vagy a Siketnéma Intézet esetében — erre kijelölt, városi tisztségviselőkből, tanárokból és tekintélyes városi polgárokból álló felügyelőbizottságok gyakorolták a fenntartói jogokat, de a tanulmányi felügyeletet ebben az esetben is a Vallás- és Közoktatási Minisztérium látta el. 2.2.2. A szakiskolák felügyelete A kérdéskör bonyolultsága miatt külön fejezetet érdemel a kereskedelmi és ipari szakiskolák felügyeletének kérdése. A kereskedelmi szakiskolák esetében az iskolatípus első rendeleti szabályozásakor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium volt az illetékes felügyeleti szerv. A kereskedelmi iskolák szervezetét a 323.385/72. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet szabályozta, melyet 1884-ben, és 1885-ben módosítottak. Ezen szabályzatok értelmében alakultak ki a háromfokozatú kereskedelmi iskolák: alsófokon a tanonciskolák (1893-tól nevezték őket így), középfokon a háromosztályú kereskedelmik, ezekre épültek a felsőbb kereskedelmi iskolák. Felügyeletüket 1895-ig a népiskolákért felelős királyi tanfelügyelők végezték. A 44.001/95. sz. 1895. évi miniszteri rendelet egységesítette aközépfokúkereskedelmi szakoktatás szervezetét, és rendelkezett arról is, hogy a felügyeletet a vallás- és közoktatásügyi miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértésben a felsőkereskedelmi iskolai főigazgatón keresztül gyakorolja, ily módon a felsőkereskedelmi iskolák (azaz a középszintű kereskedelmik) kikerültek a királyi tanfelügyelők hatásköréből. 49 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban 1898-ban önálló ügyosztályként szervezték meg a felsőkereskedelmi iskolák főigazgatóságát (a köztes években a főigazgatói teendőket miniszteri biztos látta el), amely az egész országra kiterjedő hatáskörrel a tankerületi főigazgatók tevékenységéhez hasonlóan ellátta a felsőkereskedelmi iskolák felügyeletét. Az iskolák féléves és éves jelentéseiket a főigazgatón keresztül terjesztették fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, és a főigazgató egyidejűleg a kereskedelmi miniszterhez is továbbította azokat. 50 1909-ben felállították az első női középfokú kereskedelmi iskolákat, az 1916. évi 86.100/16. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet pedig a női felsőkereskedelmik létrehozásáról intézkedett. Ezek a felsőkereskedelmi leányiskolák már a tankerületi főigazgató felügyelete alá tartoztak, bár a kereskedelmi oktatás szakszerűségét a felsőkereskedelmi iskolai főigazgató ellenőrizte. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alá rendelt felsőkereskedelmi iskolai főigazgató hivatala 1935-ig felügyelte a különféle kereskedelmi iskolákat, majd az iskolaszervezet törvényi egységesítését követően ezek az iskolák is a tankerületi főigazgatók felügyelete alá tartoztak. 51 Az ipariskolák felügyeletének szabályozására viszonylag későn, 1892ben került sor. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Kereskedelmi Minisztérium megállapodást kötött, miszerint az ipariskolák legfelsőbb felügyeletét a két minisztérium közösen gyakorolja — csakúgy, mint a kereskedelmi iskolák esetében. Ezen belül a népoktatási intézményekhez (népiskola, polgári) kapcsolódó ipariskolák a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, az inkább gyakorlati képzést nyújtó ipariskolák, illetve az önálló nőipariskolák a Kereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartoztak. Mindegyik minisztériumon belül egy-egy miniszteri biztos gyakorolta az iskolákfelügyeletét.Egyidejűleglétrehozták az Országos Iparoktatási Tanácsot, amely tanácsadó
