Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

11. JEGYZETEK

ÖSSZEGZÉS 1 Kivételt képeznek a mezőgazdasági szakiskolák, melyek viszonylag későn telepedtek meg a városban: a Szőlészeti és Borászati Szakiskola 1922-ben nyitotta meg kapuit, a többi mezőgazdasági iskola csak a második világháború alatt vagy után jött létre. 2 Gyáni 1993.44. 3 vö.: Mészáros 1988. 225—274. 4 Mészáros 1988. 190. 5 Mészáros 1988. 262. 'Gyáni 1993. 46. 7 Amikor — már a dolgozat nagyobb részének elkészülte után — a város iskoláztatási vonzáskörzetéről összegyűjtött ismereteimet próbáltam rendszerezni, megkíséreltem Sopront, mint iskolavárost „térben és időben" elhelyezni, más nyugat-magyarországi iskoláztatási központokkal összehasonlítani. A Magyar Országos Széchényi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében keresgélve rá kellett döbbennem, hogy hiába jelent meg annyi várostörténet, kis- és nagymonográfia, a feldolgozás szempontjai minden egyes műnél különbözőek. Hol részletekbe menő, hol elnagyolt iskolatörténeti fejezetekkel találkoztam. Olyan, Sopronhoz minél több szempontból hasonlatos várost kerestem, amely alkalmas arra, hogy összehasonlítási alapot nyújtson: nyugat-dunántúli fekvés, szabad királyi városi, illetve törvényhatósági jogú városi státusz, regionális központi szerep, körülbelül hasonló nagyságú lakosságszám, hasonló városi funkciók, megfelelő számú középfokú- és középszintű iskola jellemzi. Ezen szempontok, valamint az iskolahálózat hasonlatossága okán Győrt választottam a Sopronnal való összevetésre. Mindenképpen további vizsgálatokra érdemes a Nyugat-Dunántúl regionális iskolahálózata, a városok városhálózatban betöltött szerepének és iskoláztatási központ funkciójának összevetése. Ahogy meg lehet rajzolni a piacközpont-szerep, vagy a városi alapfunkciók alapján az egyes városok vonzáskörzeteit, ugyanígy az iskolaközpontok vonzáskörzete is feltérképezhető. Más képet mutat az evangélikus, mást a katolikus iskolahálózat, mást az országos vonzáskörrel rendelkező speciális iskolák (katonai iskolák, fogyatékosokat nevelő iskolák, magánintézetek) hálózata. Természetesen a város iskoláztatási központ szerepe nem választható el az egyéb városi jellemzőktől, az összefüggések feltárásához szükség van a település- és társadalomszerkezet, a foglalkozási ágak, a lakosság vallási, nemzetiségi, stb. megoszlásának bemutatására is. 8 Mónus 1996. 240. 9 Németh M., Kovátsné 1996. 274. 1(1 Németh M., Kovátsné 1996. 277. " Mészáros 1988. 190. 12 Németh M., Kovátsné 1996. 288—289. " Németh M., Kovátsné 1996. 290. 14 Mónus 1996. 243. 5 Szolnoky 1996.261—263. 6 Németh M., Kovátsné 1996. 301. 7 Németh M., Kovátsné 1996. 305—309. 8 Németh M., Kovátsné 1996. 318. 9 Németh M., Kovátsné 1996. 330. 20 Németh M„ Kovátsné 1996. 293—295. 21 Kovács I. G. — Kende 2001. 185. 22 Berényi 1895. 100. 23 Sopron 1873. július 19. 3.p. 24 Kárpáti 1896.233. 25 Értesítő Csöndes 1887/88. 8. 26 Értesítő polgári fiúiskola 1904/05. 22. 27 Értesítő felsőbb leányiskola 1888/89. 9. 28 Értesítő polgári fiúiskola 1913/14.11—12. "Környei 1996.202. 30 Thurner Mihály: Emlékirat Sopron magyarságának és németségének sorsáról. Sopron, 1919. 5—8. ADATTÁR 1 Forrás: T. Kiss 1993. 473—475. 2 Forrás: Horváth K. 1896. 56. és Németh I. 2000. a. 3 Forrás: Környei 1996. 206. alapján, a mai utcanevek és házszámok szerint. Forrás: Igazgatók névsora, kézirat Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum könyvtára