Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓRA

tok előterjesztésére a Bécsben székelő Udvari Tanügyi Bizottság (Studienhofcommission) számára. Az 1777. évi Ratio Educationis lehetővé tette az önálló magyar tanügyigazgatás megteremtését. A helytartótanácsi tanulmányi bizottság meglehetősen széles jogkört kapott az oktatás irányítására. Az egyetemet kivéve az összes iskola igazgatási és gazdasági ügyeinek felügyelete a bizottság hatáskörébe tartozott.

28 II. József 1783. évi reformjával az egységes birodalmi köznevelés megteremtése érdekében a magyar iskolaügyet is a Studienhofcommission irányítása alá rendelte. 1785-től azonban újra felállították a helytartótanács tanulmányi bizottságát, ekkor már az új, ügyosztályi rendszerben. A „Departementum litterariopoliticum", a közoktatási osztály 1848-ig gyakorlatilag változatlan formában működött. Elnöke egy helytartótanácsi tanácsos volt, ülnökeit pedig a tanügyigazgatás vezetői közül nevezték ki.

29 1848-ban az első felelős magyar minisztérium keretében Eötvös József lett a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a polgári tanügyigazgatás megszervezésére azonban a gyakorlatban nem került sor.

30 Az abszolutizmus korában a magyar közoktatásügy a K. K. Ministerium des Cultus und Unterrichtes, azaz az osztrák Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium joghatósága alá tartozott.

31 Ennek a minisztériumnak az élére 1849 júliusában Leo von Thun grófot nevezték ki, aki 1860-ig vezette a tárcát, és akinek nevéhez tulajdonképpen a magyarországi polgári jellegű tanügyigazgatás megteremtése fűződik. Az oktatásügyek intézésében az országos, ill. kerületi közigazgatási hatóságokat használta fel. Az egyik legfontosabb alapelve az volt, hogy az iskolák feletti főfelügyeletet kizárólag az állam joga gyakorolni. A tanintézetek nyilvánosak vagy magánjellegűek lehettek, attól függően, hogy az állam által megállapított követelményeknek megfeleltek-e, és államilag érvényes bizonyítványt adhattak-e ki. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alá az elemi iskolák, középiskolák, egyetemek és műszaki főiskolák tartoztak, míg a bányászati, erdészeti és mezőgazdasági iskolákat a Kereskedelem és Iparügyi ill. a Mezőgazdasági Minisztérium irányította.

32 1860-tól a visszaállított Helytartótanács IV. szekciója foglalkozott a közoktatásüggyel. Ennek hatáskörét vette át 1867-ben az újonnan felállított Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. A minisztérium megalakulásakor három igazgatási ágat különítettek el: a vallási, a közalapítványi és a közoktatási igazgatást. Idővel a feladatkörök elkülönítésével újabb szakosztályokjöttek létre az egyes igazgatási ágakon belül, így a közoktatási igazgatás is több szakágra tagolódott: a tanügyigazgatáshoz tartozott a népiskolai és középiskolai igazgatás, a magasművelődési igazgatáshoz a felsőoktatás és tudománypolitika, a közművelődéshez pedig a művészeti és iskolán kívüli oktatás. 1867-ben a minisztérium nyolc szakosztállyal és egy elnöki osztállyal kezdte meg működését, ezek száma 1896-tól tizenkettőre emelkedett. A minisztérium többszöri átszervezéssel egészen a második világháborúig — kivéve a Tanácsköztársaság időszakát — gyakorlatilag ugyanabban a rendszerben működött.

33 2.2.1.3. Középszintű tanügyigazgatás: a győri tankerület A tankerület mint a közoktatásügyi igazgatás középszintű szervezeti egysége regionális oktatásügyi irányító szerepet látott el, amikor közvetített a legfelsőbb szintű szakigazgatási szerv, a megfelelő helytartótanácsi osztály ill. a minisztérium, valamint az egyes tanintézetek között. Tevékenységi köre nem merült ki az egyszerű adminisztratív feladatok ellátásában (miniszteri rendeletek, leiratok továbbítása az iskolákhoz, statisztikai adatok és jelentések begyűjtése és továbbítása a minisztériumba), hanem kötelessége volt a nevelés és oktatás konkrét feltételeinek megteremtéséről is gondoskodni. Az irányító szerep sem csak az előírtkövetelményekszámonkérésétjelentette,hanem mindenkor összekapcsolódott az esetleges problémák felmérésével és a megoldási lehetőségek keresésével, valamint a tanár kollégákkal való folyamatos kapcsolattartással és eszmecserével. A múlt századi közoktatási viták — a vizsgakövetelményekről, nyelvoktatásról, tankönyvhasználatról, vagy akár az iskolarendszer megújításáról — a legszélesebb fórumokon, a tanári testületek bevonásával zajlottak, nagymértékben a tankerületi főigazgatók koordináló tevékenységének köszönhetően. A továbbiakban a soproni középiskolákat közvetlenül felügyelő győri tankerület történetének, szervezetének rövid ismertetése következik. A kronológiai sorrend megtartásával a tanügyigazgatás országos törvényi szabályozásának bemutatásával párhuzamosan, a helyi sajátosságokat felvillantva tekintem át a tankerület szervezeti változásait.

34 Az 1777. évi Ratio Educationis volt az első állami rendelkezés, amely intézkedett a tankerületek, az állami tanügyigazgatás területi egységeinek létrehozásáról. Magyarországon kilenc tankerületet alakítót-