Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
5. ADATTÁR
11 . GÖHRiNG TEOFIL (1851 — 1918?) 1851. szeptember 14-én született Sopronban. Az elemi iskola után itt járt a reáliskola majd a líceum alsóbb osztályaiba, 1871-ben szerzett tanítói oklevelet az evangélikus tanítóképzőben. Már diákkorában tartott magyar nyelven tornaórákat. A soproni Torna és Tűzoltó Egylet jóvoltából diplomája megszerzése után Stuttgartban tornatanfolyamon vehetett részt, onnan hazatérve tornatanárként működött különféle soproni iskolákban. 1872/73-ban a vallás-és közoktatásügyi miniszter megbízásából a néptanítók számára szervezett tornatanári tanfolyamokat vezette. 1878 és 1913 között az evangélikus népiskolában tanított. 1877-ben a közös hadügyminiszter kinevezte a tiszti leányneveidéhez tornatanárnak rendes tanári státuszba. 1880-ban Józsa Menyhért nevű tanártársával közösen könyvet is írt a tornatanításról Tornászati vezérfonal címmel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1902. április 23-án a soproni római katolikus felső nép- és polgári iskolai tanítónőképző tornatanítónői vizsgáihoz miniszteri biztossá nevezte ki. 1913-ban vonult nyugdíjba. Irodalom: A Soproni Evangélikus Elemi Népiskola értesítője az 1913/14. iskolai évről. Sopron, 1914.14—15. 12. HAHNENKAMP RUDOLF (1847—1906) 1847. szeptember 17-én született Sopronban. 1858—1859 között Széplakon cseregyerekként tanult meg magyarul. 1859 és 1867 között a soproni bencés gimnáziumban tanult, 1867-től 1871-ig a bécsi egyetemen bölcseletet, matematikát, fizikát hallgatott. Bécsben szerzett főgimnáziumi tanári oklevelet. 1871-ben nevezték ki a soproni főreáliskolához helyettes, majd rendes tanárnak, 1886-ig dolgozott itt. 1886ban a soproni állami középkereskedelmi iskola igazgatója lett. 1906. március 16-án halt meg Sopronban. Irodalom: Értesítő felső kereskedelmi 1905/06.; Szinnyei IV. köt. 1896. 247. 13. HAMAR GYULA (1881 — 1976) 1881. január 31-én született Kőszegen. (1912-ben magyarosította nevét Hammerről Hamarra) Kőszegen, majd Sopronban tanult, 1899-ben szerzet tanítói oklevelet az evangélikus tanítóképzőben. Ezt követően Budapestre ment, ahol polgári iskolai tanári oklevelet, majd tanítóképző intézeti tanári oklevelet szerzett német nyelv és földrajz szakon. 1904-ben egy évet a fővárosban tanított, 1905-ben már meghívták a soproni tanítóképzőbe. 1914-ben bevonult a háborúba és orosz fogságba esett. Megszökött és 1918-ban hazatért. 1919-től előbb a tanítóképző internátusátvezette,majd az igazgatói posztot is megkapta. Megszervezte az öt évfolyamos tanítóképzést. Meghívó ttelőadókénttanítottazErzsébetTudományegyetemEvangélikusfíittudományi Karán, orgonált az evangélikus templomban, számos egyesület munkájában részt vett. Tanügyi főtanácsossá történt kinevezése után nem sokkal nyugdíjba vonult. Kezelte az evangélikus gyülekezet levéltárát, gyülekezeti lapot szerkesztett, orgonált, zeneszerzéssel foglalkozott. 1976. január 14-én hunyt el Sopronban. Irodalom: Aranykönyv 2002. 104.; Friedrich 1986. 24. Halász 1930. 115.; Kormos 1997. 14. HATVAN FERENC (1860—1929) 1860. január 23-án született a Sopron vármegyei Pinkafőn (ma Pinkafeld, Ausztria) Felsőlövőn, Bécsben és Budapesten tanult. Felső nép- és polgári iskolai tanári okleve-
