Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Pálffy Géza: Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben. Az 1622. évi koronázódiéta Sopronban

zó politikai kiegyezésének színhelye. S noha a város polgárait 1622 tavaszán — a ferences provinciális, Rudinay (Rudnay) Jánoshoz hasonlóan — még so­kan „Betleniták”-nak tartották, akik a koronás magyar uralkodónak csak „sió­val, de nem szívvel” hívei,1"’ az esztendő nyara Sopron 17. századi históriájában egészen új korszakot nyitott. Ezt követően ugyanis a század folyamán még három alkalommal (1625, 1634/35 és 1681) tartották a Magyar Királyság diétáját a városban,103 104 amelyekből kettő ráadásul uralkodókoronázással (1625: III. Ferdinánd király, ill. 1681: Eleonóra Magdolna királyné) is együtt járt.105 Mivel pedig ezek alkalmával a város a magyar politikai elit mellett hosszabb időn át a közép-európai Habsburg Monarchia udvartartásának is gyülekező- helye volt, sőt a királyság Pozsony helyébe lépő úgymond „alkalmi” vagy „ideiglenes” fővárosa lett, neve ezekben az esztendőkben Európa-szerte ismertté vált.106 Miközben a soproni diétán a mágnások többsége még egykori Bethlen- pártisága ellenére sem bukott el, sőt általában megtartotta pozícióit, a fejede­lemhez csatlakozott kisebb végvári tisztek, nemesek és hivatalnokok egy Egy elfelejtett kiegyezés: ag 1622. évi koronágódiéta Sopronban (1991) 242—248.; Vinkier Bálint. Bethlen Gábor és Sopron kapcsolatáról. Soproni Szemle. 59. (2005) 242—250. és egészen frissen Dominkovits Péter—H. Németh István-. Bethlen Gábor 1619—1621. évi hadjárata és Sopron. In: „Bethlen Gábor és kora” i. m. 36—48. és 71—79.; valamint lásd még friss szemléletben a közeli Szombathely kapcsán: Dominkovits Péter. Túl a színlelésen: a megmaradás pragmatizmusa egy dunántúli mezőváros életében (Szombat­hely, 1621). In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk.: G. Etényi Nóra-Horn Ildikó. Bp., 2010. 165—182. 103 MNL GyMSM SL SVL Lad. I. et A. Fase. I. Nr. 26. 104 Payr Sándor. A soproni evangélikus egyházközség története. A reformáció négyszázados jubileumára Gamauf Teofil soproni lelkész kézirad hagyatékának felhasználásával. I. köt. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron, 1917. 276—291., 482-488. stb.; Kincses K. M.: „így ragyogjon Sopron is régiségeivel...” i. m. 79—88., ill. egé­szen frissen Páljfy Ge\a: A magyar országgyűlés helyszínei a 16—17. században. A szimboli­kus politikai kommunikáció kora újkori történetéhez. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Szerk.: Dobszay Tamás—Forgó András—ifj. Berté- nyi Iván—Pálffy Géza—Rácz György—Szíjártó M. István. Bp., 2014. 67—70. 105 Bárdos Kornél-. Sopron zenéje a 16—18. században. Bp., 1984. 320—329.; G. Etényi N.: Sopron a 17. századi nagypolitikában i. m. 92—98., 106—114. és Páljjy Gé%a: A Szent Koro­na Sopronban. Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei. Sopron 2014. 47—50., 57—60. 106 Lásd G. Etényi Nóra e kötetbeli írását, valamint Páljjy Gésyv. Magyarország elfeledett koro­názóvárosa. Sopron aranykora a 17. században. Rubicon 25. (2014) 8. sz. 46—55. A Habs- burg-udvartartás jelenlétét önmagában is jól jelzik a neves cseh főkancellárnak, Zdenék Vojtéch Popel z Lobkovicnak (1568—1628) feleségéhez Sopronból írott spanyol nyelvű le­velei, amelyek gyakran emlegetik a diétán tartózkodó spanyol követet és pápai nunciust, vagy számolnak be éppen a Thurzó Szaniszlótól kapott információk alapján az Oszmán Birodalomból érkezett hírekről. Marek, P.\ Svédectví o ztráté starého svéta i. m. 201—225.: Nr. 16—28. Ezekről Marti Tibor részletesebben is szól jelen kötetbeli dolgozatában. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom