Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Dominkovits Péter - Katona Csaba: A Magyar Királyság egy fontos 17. századi országgyűlése. Egy meghatározó esztendő Sopron város aranykorából (Szerkesztői előszó)
Pálffy Géga (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete [= MTA BTK TTI]) Eg elfelejtett kiegezjs a 17. századi magar történelemben: az 1622. évi soproni diéta címmel a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, választott magyar király oldalára állt magyar rendek és az uralkodó kiegyezéséről - amelyre éppen Bethlen egykori dunántúli központjában, Sopronban került sor —, valamint a régi-új politikai elit megválasztásáról tartott a korszakban új fogalmak „meghonosítását” hozó, a 17. század egészének megítélése szempontjából is figyelemre méltó előadást. Papp Sándor (Szegedi Tudományegyetem — Károli Gáspár Református Egyetem) a soproni diétára a magyar királynak díszesen felszerszámozott drága paripát küldő erdélyi fejedelemről, annak a török Portához fűződő viszonyáról, Bethlen Gábor magar királysága és oszmán támogatottsága címmel tartott új oszmán források felhasználásával készült előadást. Eengel Tünde (Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete/Historicky ustav SAV) Bethlen Gábor korábbi főkapitánya, az ország Sopronban megválasztott legfőbb rendi méltósága, Thurzp Szaniszló a Magar Királyság új nádora címmel az utolsó evangélikus nádorról és pályájáról szólt. A 17. századi kommunikációtörténet ismert kutatója, G. Etényi Nóra (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar), a két egymáshoz közel eső diéta kapcsán 1622. és 1625. évi soproni országgűlések a Német-római Birodalom nyilvánossága előtt címmel a korabeli röplapok és metszetek segítségével gazdagon illusztrált előadást tartott. H. Németh István (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) a Habsburg kormányzat és az országrendiséggel bíró szabad királyi városok viszonyát mutatta be a Városok, várospolitika, orsgággűlés a 17. sgázad eleji Magarországon témakörben megtartott referátumával. Végül az utolsó, Sopron történeti blokk keretében Dominkovits Péter (Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson- Sopron Megye Soproni Levéltára) A diéta színhelye: Sopron a 17. század első évtizedeiben címmel a város centrális és geopolitikai funkcióiról, gazdaságáról, valamint az adóösszeírások alapján lakosságáról, társadalmáról, városvezető elitjéről értekezett, míg Nemes András (Soproni Múzeum) A koronázótemplom címmel a hétköznapi névhasználatban csupán Kecske-templomként elhíre- sült, akkor a ferences rend tulajdonában állt Nagyboldogasszony-templomot, illetve az ott végzett komplex régészeti- művészettörténeti rekonstrukciós munkákat mutatta be. A konferencia részvevői és az érdeklődők aznap délután Horváth Eásgló (OSB) templomigazgató atya köszöntő szavait követően, Nemes András és Gabrielli Gabriella (Soproni Múzeum) szakavatott vezetése mellett megtekinthették a koronázások helyszínét, a Nagyboldogasszony- avagy bencés templomot. A Magyar Királyság egy fontos 17. s%á%ai országgyűlése 11
