Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Lengyel Tünde: Thurzó Szaniszló, a Magyar Királyság nádora (1622-1625)
és szolgálóját pusztította el. A perből csak a tanúvallomások maradtak fenn, amelyek szerint az áldozatokat más szolgákkal verette agyon, miközben maga is részt vett a kegyedenkedésben. Ilyenkor teljesen elveszítette az uralmat maga felett és őrjöngős állapotban ütött és vert, amíg az áldozat életjeleket mutatott. Amikor dühe lelohadt és magához tért, visszaszólogatta áldozatát és kétségbe esve sírt teteme felett. Rendszerint mély bánat fogta el ilyenkor. A korban szokásos babonaságon is túlhaladtak azok a praktikák, amelyeket rendszeresen végzett. Döglött álatokkal, akasztott emberek testrészeivel és más ördöngős módszerekkel varázslatokat űzött, amiért is a „semptei boszorkány“ elnevezést kapta. Egy további rémhistória is fűződik nevéhez. Amikor 14 éves Éva leánya belehalt a szülésbe, nem hagyta a halott fiatalasz- szonyban mozgó gyermeket kivenni, mert „nem akarom, hogy kivegyék belőle, hadd haljon meg benne, ne maradjon hóhér kurvafiának a% én véremből maradékja ”f Liszthy Anna Rozinát végül is elítélteték, az ítélet fejvesztés volt, de kegyelmet kapott. Egyes vélemények szerint III. Ferdinánd nem szerette volna, ha hűséges szolgálói — Anna Rozina apja és nagyapja - családjára ilyen szégyen esne. Másik tény viszont, hogy az áldozatok között nem volt előkelő származású, így ilyen esetben lehetséges lehetett a kiegyezés is a rokonokkal (bár erről nincs tudomásunk) és ezt is számba vehették a megkegyelmezés- nél. Lengyel Tünde A. Thurryó család alkonya A Thurzó famíüa köztudottan az evangélikus vallás elkötelezettje volt, ezt a tényt elsősorban Thurzó György egyházszervező tevékenysége, valamint iskolák, diákok, könyvkiadás és más művelődési aktivitásai támasztják alá, de ugyanez elmondható a család többi tagjáról, beleértve a nőket is. A família szepességi ága is az evangélikus vallást követte. Egyedül Szaniszló nádor középső fia, Ádám konvertált. Ez komplikációt és konfliktust hozott a család temetkezési szokásaiban. A család több tagját a lőcsei (Levoca) Szent Jakab- templomban helyezték örök nyugalomra. Thurzó I. Elek országbíró, királyi helytartó és szepesi ispán (1531—1543) különleges hagyományt teremtett. Tőle kezdve a Thurzó famíliának azon képviselőit, valamint közeü családtagjaikat temették el az akkor már evangélikus lőcsei templomba, akik viselték a 27 27 S^ádectyky Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Bp., 1993. 19—20. 90
