Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Papp Sándor: Oszmán adatok Bethlen Gábor portai kapcsolataira a harmincéves háború elején

volt. Többen ezek közül az új állomáshelyük elfoglalására készültek, vagy várták, hogy a szultáni kegy megfelelő állást biztosítson nekik. Ezek közül Deák Mehmed ismét a temesvári pasaságot kívánta elnyerni, s bár csak hó­napok múlva kapta meg ismét az ide szóló kinevezését, Borsos Tamás fo­lyamatosan úgy említette, mintha már meg is kapta volna állomáshelyét. Mel­lette fontos szereplője a magyarországi eseményeknek Iszkender pasa, aki szintén állástalan volt. Korábban kanizsai beglerbégként hatalomra segítette Bethlen Gábort. Bár a két pasa nem azonos nézeteket vallott az erdélyi feje­delmet illetőleg, abban egyetértettek, hogy Bethlen számára nincs más kiút, mint Jenő átadása. A harmadik méltóság Gürdzsi Mehmed, aki a dívánban foglalt helyet másodvezíri tisztségben, s szintén állandó szereplője volt az erdélyi követ jelentéseinek. A negyedik méltóság Nakkás Haszán pasa, akit a Porta nemrégiben, 1618 májusában rendelt vissza, addig a budai beglerbég- séget bírta, s a tárgyalt időszakban harmadvezér volt a dívánban.4” A Portán nagy várakozással néztek a perzsa követ érkezése elé. Mint fentebb már emlí­tettem, a nagyvezír Halil pasa eredményesen zárta le az iráni hadjáratot, bár az utolsó csatározások Tebriz környékén Abbasz sah seregeinek hoztak sike­reket. Ennek a következményeként előre látható volt, hogy a hadjáratban résztvevő nagyvezírt le fogják váltani. Erről a cím várományosa, Dámád Mehmed kajmakám titokban be is számolt az erdélyi követnek.42 43 A portai viszonyokat Erdély szempontjából úgy foglalhatjuk össze, hogy Bethlennel szemben bizalmatlanságot lehetett érezni. Az összes vezető portai méltóság követelte Jenő átadását. Bethlen kiszolgáltatott volt nekik is és a Habsburg hatalmi érdekeknek is, hiszen Deák Mehmed pontosan tudta, hogy a magyar király és az erdélyi fejedelem között megkötött nagyszombati megállapodás­nak törökellenes éle is volt. Viszont azzal is tisztában voltak, hogy az erdélyi fejedelmi trónus folyamatosan inog Bethlen alatt, hiszen a bécsi külpolitika támogatja az erdélyi trónkövetelőket, illetve a Habsburg párti román vajdaje­lölteket. így rendszeresen emlegették Homonnai Drugeth György nevét, de mellette felmerült Báthory András, a korábbi fejedelem, Báthory Gábor (1608-1613) testvérének a jelöltsége is. A Habsburgok által folytatott déli és keleti bekerítés során a többször említett Radu $ erb an mellett Vitéz Mihály fiának, Petraskonak a megsegítése is felmerült. Moldva esetében pedig egyér­telmű a Habsburg külpolitika sikere, hiszen ide Gaspar Graziam aspirált. Mi­chael Starzer logikus érvekkel tagadta azt a híresztelést, hogy Graziarli fellép a vajdaságért: „minthogy nem az féle nemzet, és religiója is más, nem re­Oszmán adatok Bethlen Gábor portai kapcsolataira 42 Gévay Antal: A' Budai pasák. Bécsben, 1841. 26. Nr. 46. 43 Borsos T: Vásárhelytől i. m. 191. 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom