Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Papp Sándor: Oszmán adatok Bethlen Gábor portai kapcsolataira a harmincéves háború elején
lőtt a 666. számú tesrifát deftert vallatóra fogjuk, ki kell hangsúlyozni, hogy az oszmán forrástípusok pontos besorolása, egymástól való egzakt szétválasztása szinte lehetetlen. Mihai Maxim kutatásai mellett a saját megfigyeléseim is azt mutatják, hogy az azonos típusú bejegyzéseket tartalmazó díván re- gisztratúrák más-más fondokba is kerülhetnek. Ilyenek például a rúz- námcsék, amelyeket a különböző méltóságok, például szandzsákbégek, de moldvai és havasalföldi vajdák kinevezéseit is tartalmazzák, illetve a dí- vánban folyó audienciákon a szintén beiktatások céljából résztvevők ügyeit tartalmazó músz defterek (mus defteri).u Mivel jelen tanulmányomban nem célom, hogy az oszmán pénzügyi hivatalok által kiállított okmányok diplomácia-történeti tanulságait a Bethlen-koron túl is tárgyaljam, a további használható forráshelyek felsorolásától tartózkodók. Egyeden kivételként egy 1660—1665 között vezetett főszámvevőszéki deftert (Báb-i Deftert Ba$ Muhase- be, D.B§M) említek meg, amelyben több adat szól Apafi Mihály követségeinek ellátásáról. Alaposabb elemzés nélkül is kitűnik, hogy a Mihai Maxim által használt kötetekkel, illetve az alábbiakban részletesebben érintett tesrifát defterekkel azonos elvek szerint vezették a 17. század második felében is.13 14 15 Rátérve a tegrifát defter adataira, kézenfekvő azon bejegyzések elemzése, amelyekre a marosvásárhelyi Borsos Tamás, Bethlen Gábor tehetséges konstantinápolyi állandó követe naplójában párhuzamos adatokat remélhetünk. Borsos Kamuti Farkas rendkívüli követ kíséretében 1618. május 14-én érkezett meg az „átkozott” Konstantinápolyba, s a naplójában feljegyezte, hogy a Portán nem nagy figyelemmel fogadták őket.16 Útközben a két erdélyi diplomata alaposan összeveszett egymással, s a méltóságban és rangban is jelentősen Borsos felett álló Kamuti mindent megtett, hogy a közösen eltöltött idő keserű emléket hagyjon hátra a kapitiha emlékezetében. A portai szokások szerint a követséget a dívánban fogadták, azonban erről a fontos eseményről, mely a török fővárosban az európaiak számára nagy Oszmán adatok Bethlen Gábor portai kapcsolataira documente turcejti privind Tarile Románé §i Inalta Poartä (1526-1602). Bräila, 2008.; a későbbi tesrifát defterekre, mint forrástípusra lásd: Karateke, T. Hakan: An Ottoman Protocol Register, Containing Ceremonies from 1736 to 1808: Beo Sadaret Defterleri 350 in the Prime Ministry Ottoman State Archives, Istanbul. Ibrahim Pasha of Egypt Fund Series. Istanbul-London, 2007. Introduction. 14 A ruznámcsékat a magyarországi török méltóságok archontológiai kutatására Dávid Géza használta sikerrel: Gé^a Dávid: A magyarországi török archontológiai kutatások lehetőségei (arad—gyulai szandzsákbégek). In: Uő.: Pasák és bégek uralma alatt. Demográfiai és közigazgatás-történeti tanulmányok. Bp., 2005. 259—276. A ruúsz defterek jelentőségére az oszmán állam központi irányításának kutatásában: Nejat Göyünf XVI. yüzytlda ruús ve önemi.” ístanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi Tarih Dergisi 22. (1967) 17—34. 15 BOA, D.B§M. Nr. 209. 1070. 07.10. 1076. 06. 23. / 1660. 03. 22.-1665. 12. 31. 16 Borsos T.; Vásárhelytől i. m. 85. 65
