Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Pálffy Géza: Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben. Az 1622. évi koronázódiéta Sopronban
Mindez annak ellenére igaz volt, hogy a koronázás időpontja néhány nappal megelőzte az augusztus első hetében lezajlott, a fentiekben bemutatott új hatalomelosztást. Másként szólva: az udvar és a rendek a császárné védőszentjének napján tartott királyné-koronázással mintegy szimbolikus politikai aktussal készítették elő a tényleges, immár letisztázott keretek között végrehajtott kompromisszumkötést. Miként ezt Sopron város augusztus 4-én kelt, említett címerbővítő oklevele a kiegyezés közepette oly érzékletesen kiemelte: „ama rendkívül ártalmas belviszályok után a mondott városunkban ország- gyűlést hirdettünk és az öldöklő háború különféle maradványait mint valami szikrákat kioltottuk, a nézetkülönbségeket elegyengettük, s a számunkra igen kedves, fent említett Magyar Királyságunkban lakó híveinket megbékéltettük [..., majd] a KAROKNAK és rendeknek az egyetértésével, szerencsés előjelek mellett lezajlott hitvesünknek, a fenséges ELEONÓRA császárnénak a koronázási ünnepsége, mely esemény emlékét nagy hírének köszönhetően méltán kell továbbadni és ünnepelni sok nemzedéken át. ”129 A szertartást követően ezt a hagyományteremtést pedig már el is kezdték azzal, hogy másnap az eseményt a Habsburg Monarchia egyik legkorábbi operaelőadásával (Commedia in musicò),130 sőt aznap a városházán nagy táncmulatsággal ünnepelték meg. Az utóbbin a császári pár és a magyar nagyurak mellett II. Ferdinánd kérésére az új magyar királynéval még a spanyol követ is táncra perdült. Mindezeken túl 1622 nyarán Sopronban a koronázást megelőzően a magyar politikai elit azzal is emlékezetre méltó szokást teremtett, hogy a Bethlentől visszaszerzett és a városba július 11-én megérkezett Szent Koronát és a koronázási felségjelvényeket másnap (július 12-én) — egyfajta különleges nyilvános közszemle formájában — az új nádor, Thurzó Szaniszló kimutatta a régi városháza ablakán a főtéren összegyűlt tömegnek. Ez azután ugyanígy történt 1681. december 6-án Eleonóra Magdolna királyné szertartását megelőzően is, midőn mindezt a nemrég megválasztott nádor, Esterházy Pál végezhette el.131 Az 1622. július végi ceremónián komolyabb szerephez jutó magyarok ugyancsak jól tükrözték a kiegyezés létrejöttét. A ferences templomban132 tartott pompás szertartáson a Szent Koronát az újonnan megválasztott nádor, egyúttal Bethlen sokszor emlegetett egykori főkapitánya, Thurzó SzaEgy elfelejtett kiegyezés: az 1622. évi koronázódiéta Sopronban 129 Lásd Tóth Gergely tanulmányában és fordításában jelen kötetben. 130 Schindler, O. G.: Egy „Commedia in musica” i. m. 131 A Szent Korona soproni jelenléteiről és szerepéről külön írásokban szóltunk. Páljjy G.\ A Szent Korona a 17. századi Sopronban i. m. és Páljjy G.\ A Szent Korona Sopronban i. m. 132 Ennek újabb régészeti feltárására lásd Nemes András: A soproni ferences-bencés templom és kolostor. 2. bőv. kiad. Sopron 2011. 51
