Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Pálffy Géza: Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben. Az 1622. évi koronázódiéta Sopronban

jelentős részére örök mellőztetés várt. Ezt jól példázza a fejedelem által — éppen a fogságba vetett, említett Zichy Pál helyére — veszprémi főkapitánnyá kinevezett Hatos Bálint pápai vicekapitány (1613—1620) esete. Neki ez az előléptetés 1622-ben bukását és kényszerű visszavonulását hozta. Különösen, hogy ez időben már neves patrónusa, Török István sem támogathatta, hiszen ő 1618-ban elhunyt.107 Utóda így Pápán a győri lovaskapitány, a nyertesek között már említett Káldy Ferenc lett,108 míg Veszprémben 1622 áprilisában Zichy is visszakapta posztját.109 Mivel az egykori Bethlen-párti végvári tisztek a nagyszámú katonáskodó rétegből viszonylag könnyen pótolhatók voltak, hűdenségük miatt sokszor gyarapították a vesztesek táborát.

Ám arra is akadt példa, hogy egyes neves főúri familiárisokat még befolyásos patrónusaik sem tudtak megmenteni, különösen akkor, ha egy-egy komoly rivális arisztokrata követelte Bethlen-pártiságuk miatti megbüntetésüket. A neves dunántúli ügyvéd és Nádasdy-familiáris, a fejedelmet önként támogató Szepsy János így került el — elsősorban Esterházy Miklós haragja, sőt a Sopronban őrzött javait lefoglaló uralkodói parancsok110 miatt is menekülve — Felső-Magyarországra. Nevezetesen a Nádasdy család füzéri—regéd uradalmába, hogy ott fejezze be tiszttartóként (provisor) és a Szepesi Kamara tanácsosaként, azaz mondhatnánk kényszerű száműzetésben életet.111 Míg tehát Tersztyánszky Gáspár számára a Habsburg uralkodó melletti lojalitás 1622 után egyre emelkedő karriert hozott, addig Szepsy János Bethlen- hűsége és dunántúli kompromittálódása miatt teljesen új életre kényszerült, hiszen a saját bőrét is nehezen oltalmazó patrónusa, Nádasdy Pál sem menthette meg. Rögtön hozzáteendő azonban, hogy felső-magyarországi köznemesek nem egy esetben éltek át hasonlóan tragikus sorsot a nikolsburgi béke előtt és után egyaránt, ha 1619—1621-ben túlságosan is állhatatosan tartottak ki a koronás magyar király mellett — különösen akkor, ha katolikusok voltak.

Páljffy Gét^a

107 Pálfíy Gé%a\ Egy különleges nemesi karrier a 16—17. században. Hatos Bálint pápai vicekapitány és családja története. Pápa, 2005. (Jókai könyvek 3.) 71—76.

108 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 248. föl. 109v. (1622. okt. 13.), további pályájára lásd Do- minkovits P.: Egy 17. századi Vas vármegyei alispán i. m. 185—189.

109 Páljjy G.: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára i. m. 121.

110 MNL GyMSM SL SVL Neoregestrata Acta Fase. 16. Nr. 49. (1621. aug. 28., Bécs) és Nr. 52. (1621. okt. 30., Bécs). Az iratok fényképfelvételeit Dominkovits Peremek köszönöm.

111 Pályáját részletesen feltárta Dominkovits Péter. Egy kora újkori ügyvéd pályaképe — Szepsy (Zepsy) János. Aetas 17. (2002) 2—3. sz. 5—35.

46