Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Pálffy Géza: Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben. Az 1622. évi koronázódiéta Sopronban

Mindezek alapján az is megállapítható, hogy a sikeres nádorválasztásról szóló országgyűlési törvénycikk (3. artikulus) csak részben és felemásan „árulta el” az események tényleges hátterét és lefolyását akkor, amikor Thur- zó nem kis túlzással „krfös akarattal” lezajlottnak titulált nádorválasztását „Őfelsége és a haza iránti jeles érdemeivel” és „fényes származásával” indokolta.37 Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a császári udvarba delegált, természetesen katolikus spanyol követ, Oñate gróf is hangsúlyozta, hogy több érv szólt amellett, hogy a protestáns és volt Bethlen-párti nádor megválasztása az ud­var számára jóval kevésbé káros, mint az elsőre tűnhet.57 58 Az uralkodó és magyar politikai elit csúcsának stratégiáját az elkerülheteden nádorválasztás­sal kapcsolatban tehát még a dinasztia érdekeit szem előtt tartó külföldi kö­vetek egy része is eredményesnek tartotta. Eközben Thurzó is igencsak jól járt. Bethlen támadása nélkül ugyanis — miként egykor Bocskai nélkül Illésházy — aligha jutott volna a királyság világi elitjének élére, tetemes birtokai dacára a 22000 forintnyi éves nádori fizetés pedig jól jött számára.59 60 Emellett nádori hatáskörét a nemesi felkelés (insume- tiő) kapcsán megerősítették (21. te.),611 pozíciójában pedig Thurzó Györgyhöz hasonlóan a királysági evangélikus rendek védelmezőjeként is eljárhatott. Megválasztása jól mutatta mind az udvar és a rendek különleges kiegyezését, mind a Bethlen hadjáratát saját érdekeikre felhasználó (főként világi) magyar rendek még 1608-hoz képest is jelentősebb megerősödését. Ez utóbbinak számos egyéb jele volt. II. Ferdinánd és titkos tanácsosai más területeken is engedni kényszerültek a magyar politikai elit különféle csoportjainak. A rendek azt is elérték, hogy a magyarországi főpostamester fontos és egyúttal jelképes államigazgatási tisztét, amelyet korábban az ide­gen Paar család tagjai töltöttek be,61 ettől kezdve évtizedeken át magyar ne­mesek (elsőként Bornemissza István) láthassák el.62 Ám több lépcsőben még azt is sikerült keresztülvinniük, hogy Győrben - az 1608. évi koronázás előtti Egy elfelejtett kiegyezés: 1622. évi koronázódiéta Sopronban 57 CJH 1608-1657. 182-183. 58 Lásd Marti Tibor forrásközlését jelen kötetben: 4. sz. 1622. jún. 22. 59 ÖStA AVA FHKA HKA Hoffinanz Protokoll Bd. 701. Reg. föl. 144r. (1622. aug. 8.). 60 CJH 1608-1657.194-197. 61 Rüdiger Wurth. Die Pressburger Postmeisteramt und die Familie Paar im 16. und 17. Jahr­hundert. In: Forscher - Gestalter - Vermitder. Festschrift Gerald Schlag. Hrsg.: Wolfgang Gürder—Gerhard J. Winkler. Eisenstadt, 2001. 473-499.; Kenyeres István-. A magyar királyi posta a XVI. században Paar Péter pozsonyi postamester számadáskönyvei alapján. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Szerk.: Tivadar Petercsák— Berecz Mátyás. Eger 1999. (Studia Agriensia 20.) 107—115. 62 ÖStA AVA FHKA HKA Hoffinanz Protokoll Bd. 701. Reg. föl. 209v. (1622. júl. 9.); Hennyy Vilmos-. A magyar posta története. Bp. 1926. 89—90. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom