Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Pálffy Géza: Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben. Az 1622. évi koronázódiéta Sopronban

magyar rendi állam történetében először iktatták törvénybe (mégpedig a dekrétumok elején, a 2. törvénycikkben) II. Ferdinánd 1618. évi koronázási hitlevelét (diploma inaugurale). Ez a rendi kiváltságokat és az 1608-ban kivívott eredményeket (köztük a vallásszabadságot) 17 pontban garantálta.4 Ennek közjogi szempontból és hosszabb távon is kulcsfontosságú jelentősége volt, hiszen egészen a 19. századig bevett szokás maradt!

Az udvar és az egyházi főrendek 1622 nyarán csupán rövid ideig próbálkoztak a rendek többségének egyik legfőbb követelése, az 1621 júniusában elhunyt Forgách Zsigmond nádor posztja betöltése, azaz a nádorválasztás megakadályozásával.47 48 Pedig ezt a 16. században több ízben eredményesen érték el.49 Sőt az uralkodó a két protestáns jelölt közé — a valójában esélytelen, sőt Bethlen-pártisága miatt a diétán személyesen részt sem vevő50 51 soproni főispán, Batthyány Ferenc mellé - az e posztra öntudatosan aspiráló Thurzó Szaniszlót is felvette. Eközben a két katolikus delegált az idős kora miatt ugyancsak névleges jelöltnek tekinthető és szintén távollévő Erdődy Tamás tárnokmester és az elmúlt esztendők egyik királyhű főszereplője, Esterházy Miklós voltak.

A sokat emlegetett Thurzó Szaniszló jelölésében véleményem szerint azonban nem ez ideig bizonyítatlan konvertálási szándéka (mint Anton Gin- dely és Acsády Ignác vélik),31 hanem lényegesebb tényezők játszottak szerepet. Részben konstruktív tevékenysége a nikolsburgi béke-, majd a Sopronban megkezdődő országgyűlési tárgyalásokon, amellyel az ország pacifikálásához számottevően hozzájárult. Részben jelentős birtokainak (Sempte, Gal- góc, Bajmóc, Temetvény stb.) köszönhető tekintélyes alsó-magyarországi befolyása.52 Végül pedig legfőképpen talán az, hogy Bethlen protestáns táborából a leginkább elfogadhatónak tűnt, ráadásul ottani elismertsége is jelentős

Egy elfelejtett kiegyezés: 1622. évi koronáspdiéta Sopronban

47 Magyar törvénytár/Corpus Juris Hungarici 1608—1657. törvényczikkek. Magy. jegyz.: Márkus Dezső. Bp., 1900. (= CJH 1608-1657.) 174-183.

48 Trankt V.\ Pázmány Péter i. m. II. köt. 10—13. és lásd még Molnár Antal forrásközlését e kötetben (8. sz. 1622. jún. 8.).

49 Páljjy G.\ A Magyar Királyság i. m. 280—287.

50 MNL OL P 1314. Batthyány II. Ferenchez Sopronból 1622 nyarán írott levelek, passim. Erre még a spanyol követ, Iñigo Vélez de Guevara y Tassis, Conde de Oñate is felfigyelt. Lásd Marti Tibor forrásközlését jelen kötetben: 3. sz. 1622. máj. 31.

51 Gindely Antal—Acsády Ignác%. Bethlen Gábor és udvara 1580-1629. Bp., 1890. (Magyar Történeti Életrajzok) 55.

52 Komáromy András. Sempte és Galgócz hadi fölszerelése 1622-ben. Századok 23. (1889) 403—412. és újabban Tünde Tengyelová-. Hospodárske pomery na thurzovskych panstvách na prelome 16. a 17. storocia. In: Tünde Tengyelová a kol: Thurzovci a ich historicity vyznam. Ed.: Tünde Lengyelová—Géza Pálffy. Bratislava, 2012. főként 120—128., valamint vö. még e kötetbeli írását.

33