Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Pálffy Géza: Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben. Az 1622. évi koronázódiéta Sopronban
Kassán át egészen a kelet-magyarországi Ecsed várába szállíttatva azokat).33 így a választott magyar királyi címmel és a magyar felségjelvénnyel bíró fejedelem még azt is megtehette, hogy a magyar korona tényleges birtoklása idején, 1620 és 1622 között a Szent Koronát több pecsétjén és az általa veretett pénzek egy részén a címerpajzs fölé helyezze.34 II. Ferdinánd magyarországi uralmát a Habsburg Monarchia egyik legválságosabb időszakában (1618—1621) végül több tényező együttesen mentette meg. Egyrészt a Duna-medencéjében újabb nagy oszmán—Habsburg háborút nem kívánó török Porta ellenérdekeltsége, hiszen Isztambul ekkor — a Perzsiában 1603-tól évtizedeken át tartó hadakozás ideiglenesen megszakadását (1618—1623) kihasználva — éppen a lengyelországi frontvonalon (1620—1621) háborúzott, s Bethlen sürgetéseire és különleges haditerveire sem volt hajlandó Duna-menti nagyobb katonai akcióra.35 Másrészt paradox módon részben Bethlen reálpolitikai érzéke, aki az európai protestáns szövetségi rendszer keretében aratott komoly sikerei közepette is felismerte nyugati terjeszkedésének komoly isztambuli korlátáit. Harmadrészt a fejedelem cseh szövetségeseinek Fehérhegynél bekövetkezett katonai bukása, amely a felkelt cseh—magyar rendek konföderációs terveinek is a végét jelentette,36 amit a Egy elfelejtett kiegyezés: 1622. évi koronápódiéta Sopronban 33 Szilágyi Sándor. Révay Péter és a Szent Korona. (1619—1622). Bp. 1875. (Értekezések a történeti tudományok köréből V/l.); Komáromy András-. A Szent Korona és Bethlen Gábor. Századok 32. (1898) 876—883.; Takáts Sándor. A mi szent koronánk. In: Uff-. Régi idők, régi emberek. 2. kiad. Bp., [1930.] 460—461. és Benda Kálmán—Fügedi Erik. A magyar korona regénye. Bp., 1979. 168-172. A Szent Korona 1619—1622 közötti pontos itineráriumát (beleértve 1622-ben soproni jelenlétét is) a Lendület Projekt keretében tártam fel. Pálffy Gé%a: A Szent Korona a 17. századi Sopronban. Soproni Szemle 67. (2013) (Mollay Károly emlékszám) 400—411. és US: A Szent Korona Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában (1619-1622). Egy korona-itinerárium összeállításának lehetőségeiről. In: A történelem mint hivatás. A 2013. november 27-én tartott Benda-emlékkonferencia előadásai. Szerk.: Szijártó M. István. Bp., 2015 (megjelenés előtt). 34 Kovács András-. Pecsétek vallomása. Bethlen Gábor fejedelem pecsétéiről. Korunk III. folyam 12. (2001) 7. sz. 30.; „Bethlen Gábor és kora”. Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról. Szerk.: Ólmosi Zoltán. Bp., 2013. 50—51.: Nr. 6/a— c.; Gyulai Eva: „Nézd meg ezt sok ország népe, Bethlen Gábornak ez képe” — Bethlen Gábor ikonográfiái reprezentációja. In: Bethlen Gábor képmása i. m. 255—258.; T. Orgona Angelika: Pecsétek a fejedelmi reprezentáció szolgálatában. In: A kód Bethlen 1613. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban 2013. november 12. — 2014. február 2. Katalógus. Szerk.: Kiss Erika—Oborni Teréz. Bp., 2014. 28—29.; Tóth Csaba: Pénz és pénzhasználat. In: Uo. 20. 35 Popp S.: Bethlen Gábor i. m. és Papp S.: Bethlen Gábor ismeretlen hadjárati terve i. m. 36 Újabban R. Várkonyi A.: Bethlen Gábor jelenléte i. m. 41—44. és B. S^abó].: Bethlen Gábor hadai i. m. 57—60.; valamint lásd még a csata új megközelítésű bemutatását egy kiváló 29
