Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - G. Etényi Nóra: Az 1622. és az 1625. évi soproni országgyűlések a Német-Római Birodalom nyilvánossága előtt
intézkedésekre figyeltek, sokkal inkább a felvonulás látványosságaira. Először a német trombitások jöttek, majd Auersperg és Lobéi ezredes, azt követően Ferdinánd századával, majd a magyar nemesek következtek, ezután a palatínus 50 párduc- és tigrisbőrbe öltöztetett lovasa és kürtöse, akiket maga Esterházy követett udvari emberekkel körülvéve. A koronát a koronaőr, Pálffy János vitte. A korona után ismét két század következett, Montecuccoli és Staffenberg lovasai pisztolyokkal, majd 50 magyar és osztrák nemes, továbbá az udvarhölgyek, valamint a koronát kísérő hintók következtek. A röplapon részletesen bemutatták a külföldi követek, különösen Carlo Caraffa nuncius, Ossona spanyol követ, és a Toszkána nagyhercege képében megjelenő Altoviti firenzei nagykövet elhelyezkedését.104 105 A császári udvarmester, egy szép karddal, aztán négy herold a császári koronával és Herberstein arannyal. A röplapon nagyon sokat írtak a magyar nemesek szerepéről név szerint megemlítve, hogy Zrínyi Miklós jött a karddal, Terschazky (Fran- gepán) Miklós a kereszttel Pálffy István, Pálffy (János) az országalmával, majd Esterházy Miklós nádor következett díszes magyar öltözetben. A röplap a koronázás szakrális részét is bemutatja. Az esztergomi érsek vezette a szertartást a ferencesek templomában, és az aranysarkantyús vitézek avatását is itt tartották. Az esküt a szokásokhoz híven a szabad ég alatt tartották két érsek, a nádor, a kancellár, és a kamara elnöke közvetlen jelenlétében. A koronázási lakoma és az ökörsütés nem kapott kiemelt szerepet.103 Egy másik, két változatban is fennmaradt képes tudósítás szintén beszámolt az 1625-os soproni királykoronázásról.106 Feltételezhető, hogy az egy nagy és nyolc kis képből álló metszet szöveggel ellátott röplapként is megjelent, s később került be nagyobb történeti összefoglalásokba. A röplap minden jelenete a koronázás szakrális helyszínéhez kapcsolódik, nem lép ki a városi térbe. A templombelső azonban egyedített, a soproni Nagyboldogasz- szony templom jellegzetes térbeli adottságaira utal.107 II. Ferdinánd 1618. A soproni országgyűlések a Német-római birodalom nyilvánossága előtt 104 A koronázáson résztvevő követségekről: Hiller INádorválasztás i. m. 256. (5. j.). A velencei és a bajor követséget nem emelik ki a nyomtatványokban. 105 Páljfy Ge\a: Koronázási lakomák a 15—17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Századok 138. (2004) 1041-1042. 106 „Eigentliche Contrafactur aller unterschiedlichen Acten wie Ihre Königl. M. Ferdinand III. den 8. Decemb. A. 1625 zum König in Ungarn gekrönt worden.” MNM TKCS és Kunstsammlung Vestung Coburg. 107 A koronázó templomról: Nemes András-. A soproni ferences — bencés templom és kolostor. H. n [Sopron], 2011. 283
