Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - G. Etényi Nóra: Az 1622. és az 1625. évi soproni országgyűlések a Német-Római Birodalom nyilvánossága előtt
dett politikai befolyása azonban különösen fontossá vált a magyarországi erőviszonyok alakulásának bemutatása kapcsán a korabeli nyomtatott híráramlásban. Számos 17. századi hír- és nyomtatvány gyűjtemény bizonyítja, hogy a kortársak milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak a legközérthetőbb sajtóműfajoknak, így a véleménybefolyásolásra leginkább alkalmas röplapoknak. A Thurn und Taxis család levéltárában őrzött kétezer darabos Háberlein- gyűjteményben a harmincéves háború legjelentősebb röpiratai, fiktív és valós nyomtatott levelek, röplapok, fiktív politikai párbeszédek, beszélgetésjátékok egyaránt helyet kaptak. A szisztematikus gyűjtemény azt mutatja, hogy a különböző sajtóműfajok között szoros szimbiózis alakult ki. Egymás hatását erősítettek az eltérő minőségű hírekkel kiadott nyomtatványok. Egy korabeli bécsi röpiratgyűjteménybe egyaránt bekerültek a kéziratos és nyomtatott információk, metszetekkel illusztrált röplapok, jelezve, hogy a szűkebb elit által hozzáférhető kéziratos értesülések mellett egyre nő a nyomtatott információk jelentősége.12 A hatalmas mennyiségű és igen szerteágazó tematikájú, koronázásokról, uralkodói temetésekről, várostromokról, tengeri csatákról, csodás égi jelekről, természeti katasztrófákról, politikai cselszövésekről, kivégzésekről érkező híreket hitelesség, jelentőség, hosszú távú hatás alapján mérlegelni és rendezni kellett, a befogadó közönség igényeihez alkalmazkodó műfajokban. A 17. század elejére a hírek színvonala, értéke, valamint az olvasóréteg műveltsége alapján a különböző sajtóműfajok között kialakult egy fajta hierarchia, mely azonban hatékony együttműködést is jelentett az újságtípusok között. A rendszeresen megjelenő hetilapok rövid kivonatolt külpolitikai híreket közöltek uralkodói, politikai, gazdasági központokból az univerzalitás igényével. Jelentős politikai és hadi eseményekről négy-öt oldalas külön „számot”, kiegészítést is mellékeltek a koronázások részletes bemutatásával, a hadvezérek jelentéseivel, a misszionáriusok beszámolóival, vagy a fontos személyiségek, szemtanúk „saját kezű” leveleivel. Az esemény iránti érdeklődést a képes újságok keltették fel, melyeket városházára, városfalak kapujára, könyvkereskedések ajtajára, piacterekre függesztettek ki. A röplapok a korban jelentősnek tekintett fordulatokról tettek közzé háttér információkat és magyarázatokat adtak a kivonatolt, lényegre törő újsághírekhez az olvasni nem tudó rétegek mellett a műveltebb közönségnek is. A kép és szöveg funkciója nem vált szét, hanem tovább erősítette egymást, s maga a kép is érdemi információt tett közzé. A röplap lehetőséget adott aktualitások kapG. Etényi Nóra 12 G. Etényi Nóra: A nyomtatott információ értéke és funkcióváltozásai a kora újkorban. Ae- tas 27. (2012.) 4. sz. 122-143. 262
