Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Pálffy Géza: Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben. Az 1622. évi koronázódiéta Sopronban

Mindez kifejezetten kedvezett az erdélyi fejedelemnek, aki 1619 őszi magyarországi hadjárata idején a magyar rendek vallásszabadságának és kiváltságainak támogatását rendkívül taktikusan emelte háborús propagandájának alapmotívumai közé.17

Az újabb és újabb katonai sikerek közepette ez meghozta az eredményt. 1621-re az erdélyi fejedelem támogatottsága a magyar rendek soraiban már igen tekintélyes volt. Ezt a II. Ferdinánd pártján kitartó Esterházy Miklós magyar királyi udvarmester (1618—1622), a későbbi nádor (1625-1645) egykorú kimutatása mellett18 a soproni diétán részt vett rendek19 csaknem teljes jegyzékére vonatkozó széles körű levéltári kutatásaink bizonyítják.20 Ezek szerint a magyar rendek legfőbb vezetői, azaz a diéta felsőtáblájának tagjai közül csak egy kisebb, de befolyásos csoport maradt hű a törvényes magyar uralkodóhoz. Közéjük tartozott egyrészt a teljes egyházi rend (status ecclesiasti- cus), azaz az egyházi főrendek (a főpapi kar) és alsótáblai társaik (a káptalanok és konventek követei), akik 1608 után fokozatosan őrizték meg, sőt erősítették pozícióikat. Másrészt hasonlóképpen teljességgel Horvátország és Szlavónia rendjei, végül néhány nyugat-magyarországi nagyhatalmú arisztokrata. Az utóbbiak sorát elsősorban Esterházy Miklós udvarmester, a muraközi nagyúr Zrínyi V. György dunántúli kerületi főkapitány (1620-1622), a dunántúli nagybirtokos Bánffy Kristóf, a dunáninneni országrészből pedig Pálffy Pál és Miklós alkották.

A háború közepette a Habsburg-uralkodó hűségén való kitartásnak többnyire súlyos ára volt. Bár a kutatás a kora újkori Habsburg Monarchia kapcsán főként a protestáns menekülteket tartja számon,21 érdemes megjegyezni,

Pálffy Ge\a

a nagyszombati szerződés (1615). Századok 145. (2011) 877—914. Vő. még: Czjráky Zsuzsanna-. Erdély szerepe Melchior Kiesi fennmaradt írásos véleményeiben 1611—1616 között. In: Bethlen Gábor és Európa i. m. 77—102.

17 A hadjáratra legújabban B. Szabó].-. Bethlen Gábor hadai i. m. 52—57.

18 Esterházy 1621-ben készült, magyar nyelvű kimutatásának kiadása: S^alay L.—.Salamon F.: i. m. I. köt. 66—69. Vö. még a Thurzó-birtokok kapcsán Bethlen 1620. augusztusi királyválasztását követően: Pettkó Béla-. Kik tették le a hűségesküt Bethlen Gábornak. Történelmi Tár (1887) 243-252.

19 Tatjana Gus^arova-. A 17. századi magyar országgyűlések résztvevői. Levéltári Közlemények 76. (2005) 2. sz. 105-108.

20 Szisztematikus anyaggyűjtést elsősorban az alábbi levéltárakban folytattunk: 1) MNL OL; 2) ÖStA AVA FHKA HKA; 3) ÖStA HHStA; 4) ÖStA KA; 5) SNA. Ezek forrásadataira helyhiány miatt az alábbiakban csak konkrét információ közlésekor hivatkozunk. A levéltári rövidítések jegyzékét lásd a tanulmány végén.

21 Újabban néhány katolikus példát is hozva: Glaubensflüchtlinge. Ursachen, Formen und Auswirkungen frühneuzeitlicher Konfessionsmigration in Europa. Hrsg.: Joachim

24