Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Pálffy Géza: Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben. Az 1622. évi koronázódiéta Sopronban

lomelosztásnak kik voltak a nyertesei és a vesztesei. Végül pedig azt is érdemes röviden áttekinteni, miként lett Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613— 1629) és választott magyar király (1620—1621) egyik dunántúli bázisából, Sopronból rövid időn belül koronázóváros és egy jelentős politikai kiegyezés színhelye, hiszen ez új korszakot nyitott a szabad királyi város kora újkori történetében.

E vizsgálat elvégzését az is indokolja, hogy az 1622. évi diétán történteket a magyar mellett a nemzetközi kutatás is szinte teljesen elfeledte. Noha Bethlen — a harmincéves háború (1618—1648) aktív katonai résztvevőjeként, a felkelt cseh rendek szövetségeseként és a protestantizmus támogatójaként — még fel-felbukkan (bár gyakran hibás ismeretekkel és felemás értékeléssel) a Habsburg Monarchia és a Német-római Birodalom, valamint a nagy európai háború szinte minden összefoglalásában,11 ezekben az 1622 nyarán Sopronban történtek csak a legritkább esetben kerülnek szóba. Pedig II. Ferdinánd király (1619—1637) és a magyar rendek kiegyezése kiemelt figyelmet érdemel

Egg elfelejtett kiegyezés: 1622. évi koroná^ódiéta Sopronban

11 Az elmúlt bő évtizedből néhány jelképes példa: Charles W. Ingrao: The Habsburg Monarchy 1618—1815. Cambridge, 20002 (New approaches to European History 3.) 31—33.; Thomas Winkelhauer. Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter. Bd. I—II. Wien, 2003. (Österreichische Geschichte 1522—1699.) Bd. I. 148—150.; Paula Sutter Fichtner. The Habsburg Monarchy 1490—1848: Attributes of Empire. Houndmills—Basingstoke-Hampshire—New York, 2003. (European History in Perspective) 34., 47.; Barbara Stollberg-Rilinger. Das Heilige Römische Reich Deutscher Nation. Vom Ende des Mittelalters 1806. München, 20094 (Beck’sche Reihe 2399.) 76—77.; Peter H. Wilson-, Europe’s Tragedy: A New History of the Thirty Years War. London, 2010. 78—79.; Thomas Brockmann-. Dynastie, Kaiseramt und Konfession. Politik und Ordnungsvorstellungen Ferdinands II. im Dreißigjährigen Krieg. Paderborn, 2011. (Quellen und Forschungen aus dem Gebiet der Geschichte, Neue Folge 25.) főként 109— 110., 115-116., 131-132., 138-144., 237-243., 256-257. Vö. még Reinhard Rudolf Heinisch: Habsburg, die Pforte und der Böhmische Aufstand (1618—1620). Südost-Forschungen 33. (1974) 125—165. és 34. (1975) 79—124. és Jörg-Peter Findeisen-. Der Dreißigjährige Krieg. Eine Epoche in Lebensbildern. Graz—Wien—Köln. 1998. 101—104. Legújabban — a Beth- len-képet, illetve a fejedelem katonai tevékenységét elemezve és számos nyugati munkát megvizsgálva — hasonló következtetésre jutottak: Tó^sa-Rigó Attila-. Bethlen-kép a német- és az angol nyelvű szakirodalomban. In: Bethlen Gábor képmása. Szerk.: Papp Klára— Balogh Judit. Debrecen, 2013. (Speculum Históriáé Debreceniense 15.) 55—74. és B. S^abó János: Bethlen Gábor, az újjászervező. A kora újkori hadügyi fejlődés Kelet-Közép-Euró- pában: az Erdélyi Fejedelemség példája a XVII. század első felében. 1. rész. Hadtörténelmi Közlemények 126. (2013) 963—988. és Uő: Bethlen Gábor hadai a harmincéves háborúban. A kora újkori hadügyi fejlődés Kelet-Közép-Európában: az Erdélyi Fejedelemség példája a XVII. század első felében. 2. rész. Uo. 127. (2014) 1. sz. 41—76. passim, főként 963—997. és 41—47.

21