Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - Molnár Antal: Carlo Caraffa bécsi nuncius az 1622. évi soproni országgyűlésen. A szentszéki diplomácia és Magyarország a harmincéves háború első időszakában
zi lexikon kiváló szócikke egyértelműen állítja, hogy Giovanni Francesco Buonamici 1622—1623 folyamán Carlo Caraffa bécsi nuncius titkára volt. Személye egyébként több szempontból is figyelemreméltó. Pratói patrícius- családban született 1592-ben, Pisában doktorált jogból, majd diplomáciai pályára lépett, Toszkána szentszéki követének titkára lett. Széleskörű politikai tájékozottságát és nyelvismeretét már a kortársak is dicsérték, anyanyelvén kívül tudott spanyolul, franciául és németül, nyilván részben ezért és jó (elsősorban toszkán) udvari kapcsolatainak köszönhetően került titkárként a bécsi nunciatúrára. A császárvárosban vette feleségül a császárné, Gonzaga Eleonóra Anna egyik udvarhölgyét, majd felesége összeköttetései révén Habsburg Károly, a Német Lovagrend nagymestere spanyolországi kíséretének tagja lett, szintén titkári minőségben. A főherceg halála után a pfalz- neuburgi palotagróf szolgálatába állt, és az ő ágense volt a spanyol udvarban, majd 1631-től 1634-ig Rómában. Munkáját több elismeréssel honorálták, és nyilván hazájának tett (részben később említett) szolgálatainak jutalmát jelentette, hogy 1624-ben a firenzei Szent István lovagrend tagja lett. Személye a kultúrtörténet számára elsősorban Galileihez fűződő rokoni és szoros baráti kapcsolatai miatt fontos: Buonamicit természettudományos érdeklődése és jó (többek között Francesco Barberini bíborossal való) összeköttetései miatt Galilei nagyra becsülte, a diplomata pedig sokat segített neki, különösen a per idején; feljegyzései a Galilei-ügy nagyon értékes és sokat idézett forrásait jelentik. A per lezárulta után Buonamici visszavonult szülővárosába, ahol az ispotályok kormányzója lett; Galileivel egészen annak haláláig ápolta a barátságot. 1669-ben hunyt el Pratóban.83 A nunciatúrai titkár (és nem ügyhallgató, mint Fraknói állítja) beszámolói tehát a fentebb vázolt módszertani szempont mellett a jelentésíró izgalmas személye miatt is méltán tarthatnak számot érdeklődésünkre. Felkutatásukra tett erőfeszítéseim kezdetben csekély eredménnyel kecsegtettek, hiszen Jait- ner minden szóba jöhető (nemcsak) római gyűjteményt átfésült, így elvileg ez az anyag sem kerülhette volna el a figyelmét. Fraknói hagyatékában semmilyen eligazítást nem találtam a dokumentumok hollétét illetően.84 A legvalószínűbb helyen, a bécsi nunciatúra jelenleg a Vatikáni Titkos Levéltárban őrzött archívumában Caraffa idejéből csupán két kötet maradt ránk:85 az 83 G. De Caro: Buonamici, Giovanni Francesco. In: Dizionario Biografico degli Italiani XV. Roma, 1972.133-135. 84 Ennek érdekében átnéztem Fraknói Vilmos hagyatékából a Pázmány-monográfiához készített jegyzeteket (OSZKK Föl. Hung. 1708.1—IL), illetve a külföldi archívumokból származó kivonatokat (OSZKK Föl. Hung. 1748., 1800.). 85 A bécsi nunciatúra levéltárának mutatója immár nyomtatásban is hozzáférhető: Tomislav Mrkonjic, Archivio della Nunziatura Apostolica di Vienna I. «Cancelleria e Segretaria» nn. Carlo Caraffa bécsi nuncius a% 1622. évi soproni országgyűlésen 149
